Magyar termék – vagy mégsem?
Az elmúlt években az áruházláncok fokozott mértékben éltek az általuk vagy a gyártók által magyar eredetűnek ítélt termékek hangsúlyos eredetjelölési gyakorlatával. Emblémás, ábrás, feliratos és nemzeti jelképeket tartalmazó plakátok, polc- és termékcímkék áradata zúdult ránk, fogyasztókra.
A hiányos jogi szabályozás nehézzé teszi a hatóságok munkáját
Reméljük, a küszöbön álló magyartermék-rendelet és a hungarikum-törvény végre-valahára befoltozza a jogszabályi réseket, és szigorú, hatékony fellépést tesz majd lehetővé a jogosulatlanul használt, megtévesztő magyareredet-jelölések alkalmazóival szemben.
A kormány 2012. január 23-án jóváhagyta Magyarország IV. középtávú, 2014-ig szóló fogyasztóvédelmi politikáját és az annak megvalósításához szükséges kormányzati intézkedéseket tartalmazó feladattervet.
Európa és Közép-Ázsia élelmezésbiztonsága, valamint az élelmiszerár-ingadozás mérséklése lesz a központi téma az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 28. Európai Regionális Konferenciáján, amelyet áprilisban rendeznek az azerbajdzsáni Bakuban. Az eseményen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter képviseli Magyarországot.
A Magyar Közlöny 2012/7-es számában megjelent a Kormány 1011/2012. (I.23.) Kormány határozata Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2014-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről. A határozat január 24-én lépett hatályba.
Még mindig sok a kétes valóságtartalmú, magyar termékekre utaló eredetjelölés az áruházláncokban!
2011 decemberében és 2012. január első felében felmérést készített a FÉBÉSZ és a Teszt plussz Online fogyasztóvédelmi magazin: azt vizsgáltuk, hogy az áruházláncok milyen módon élnek a termékek magyar eredetére utaló emblémák, ábrák, feliratok, nemzeti jelölések marketing-előnyeivel.
A Magyar Közlöny 2011/164. számában megjelent a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény.