A hiányos jogi szabályozás nehézzé teszi a hatóságok munkáját

Reméljük, a küszöbön álló magyartermék-rendelet és a hungarikum-törvény végre-valahára befoltozza a jogszabályi réseket, és szigorú, hatékony fellépést tesz majd lehetővé a jogosulatlanul használt, megtévesztő magyareredet-jelölések alkalmazóival szemben.
(FÉBÉSZ - Teszt plussz online)

Magazinunk annak járt utána, mit tartalmaz a mostani, hatályos törvény, mi védi meg a fogyasztókat, a Gazdasági Versenyhivatalt és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot pedig a közelmúltban lefolytatott eljárásairól kérdeztük.

AZ EREDETJELÖLÉSEK JOGI SZABÁLYOZÁSA
A hatóságok munkáját, a megtévesztő eredetjelölést használókkal szembeni fellépést nagyban megnehezíti, hogy a termékek eredetjelölésére vonatkoztatható, hatályban lévő jogszabály nagyfokú hiányossággal, kellően részletes szabályozás nélkül működik. A magyar minőség fogalmának törvényi meghatározása, a származás és a magyarság pontos definiálását és definiálhatóságát illetően jóideje folynak egyeztetések, mert a helyzet tarthatatlanságát jogalkotók és jogalkalmazók is érzékelték. A magyarság kritériumaival rendelkező termékek előállítói és forgalmazói is régóta szorgalmazzák a szigorítást, egy radikális normarendszer bevezetését, akár minisztériumi, akár terméktanácsi felügyelettel.

A jelenlegi hazai jogszabályi keretek között az áruk jelzésekkel való ellátásának legfőbb korlátja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), ami kimondja: abban az esetben, ha valaki olyan információt tüntet fel, jelzést vagy védjegyet használ, ami korábban az ehhez illeszkedő ellenőrzési folyamaton nem esett át, megszegi a törvény rendelkezéseit. Annak függvényében, hogy ez lokális vagy országos szintűnek minősül, az NFH és a Gazdasági Versenyhivatal jár el. A törvényi szabályozás, illetve annak hiánya nemcsak a megtévesztő vagy a törvényes „saját” eredetjelöléseket érinti, de szabályozatlanul hagyja a tanúsítóvédjegyek használatát is. Ez utóbbiak a hatályos jogszabályok alapján, ugyanakkor a védjegykibocsátók által megalkotott feltételrendszeren alapulnak, ezért elsődlegesen szakmai és civil kontroll alatt állnak.

A hatóságoknak akkor van lehetőségük eljárni, ha tudomásukra jut, hogy valaki jogosulatlanul használ megkülönböztető jelölést - ezzel megtévesztve a fogyasztót -, illetve elviekben akkor isw, ha a termék a tanúsított követelményeknek nem felel meg. Az élelmiszerek minőségének ellenőrzése hazánkban nem a fogyasztóvédelem, hanem a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe tartozik.

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ELJÁRÁSAI
A "magyar termék" fogalmát a GVH részéről ezidáig indított eljárások, illetve a meghozott érdemi döntések időpontjában nem határozta meg jogszabály, ugyanakkor a kereskedelmi gyakorlatok a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, az előző fejezetben már említett Fttv. szerinti értékelésének ez nem előfeltétele. A GVH az Fttv. alapján jár el, mely egyebek mellett kimondja, hogy megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely olyan információt tartalmaz az áru származási helyére, eredetére vonatkozóan, ami alkalmas a fogyasztók befolyásolására.

Az eljárásokban az összes körülmény mérlegelése mellett a GVH az átlagfogyasztó szemszögéből vizsgálja azt, hogy mi a magyar, vagyis hogy a kereskedelmi kommunikáció alapján mit tart a fogyasztó magyarnak, és ehhez képest értékeli a vállalkozások kommunikációjának esetlegesen megtévesztő voltát. A GVH megállapítása szerint az elmúlt években a fogyasztók által vásárolt termékek esetén a magyar, a hazai jelleg a termék tulajdonságain túlmutatóan a termék előállítása vonatkozásában egyfajta többlettartalommal töltődött meg, s a termék magyar, hazai jellege egyben a magyarországi értékteremtéssel, a termelés során keletkező nyereség Magyarországhoz kötődésével, a magyar munkahelyekkel, azok megőrzésével való kapcsolatot is jelenti.

A Gazdasági Versenyhivatal a magyar termékekkel, magyar minőséggel, hungarikum-jelöléssel kapcsolatosan a hivatalhoz érkezett bejelentések és panaszok alapján 2010-ben egy, 2011-ben pedig három esetben indított eljárást, melyek közül két ügyben született már döntés. A két, még folyamatban lévő eljárásban a GVH vizsgálja egyrészről az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tájékoztatásait, mivel reklámkiadványában népi motívumokkal együtt („Auchan Hungarikum”) jelentek meg bizonyos termékek. A legutóbb indított vizsgálatában a GVH a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. tevékenységét vizsgálja, melynek során a reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg magyar termékként termékeket, hogy azok származási helye valószínűsíthetően nem Magyarország. A 2010-ben indított eljárás lezárásaként érdemi döntésében a GVH megállapította, hogy a Hansa-Kontakt Kft. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor a Szerencsi Party étbevonót és a Tomi Kristály mosóport, illetve az ERU Camping teavajat „magyar termék” felirattal és nemzeti zászlóval hirdette, miközben a termékek származási helye nem Magyarország. A GVH megállapította, hogy önmagában az, hogy egy külföldön gyártott fogyasztási cikk hagyományos magyar márkanévvel kerül forgalomba, nem teszi a csomagolásán külföldi származási hellyel megjelölt árut magyar termékké.

2011 októberében zárult le a GVH második eljárása, melyben az Aldi Magyarország Kft. tájékoztatási gyakorlatát vizsgálta. A vállalkozás többszáz, általa forgalmazott, döntően élelmiszeripari terméket „magyar minőség” felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg hirdetéseiben, a termékek csomagolásán, és a termékek többsége szerepelt a vállalkozás honlapjának „magyar minőség” cím alatt elérhető oldalán is. A GVH az eljárás során megállapította, hogy a vállalkozás nem rendelkezik egyértelmű kritériumokkal (belső eljárásrenddel) annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor tekinthető magyarnak, illetve hogy a „magyar minőség” címkét ráteszi-e a termékre vagy sem. A GVH álláspontja szerint ilyen termékmegjelölés csak egy előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően, következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Élelmiszerek esetében elvárás, hogy a követelményeket legalább a termék gyártási/származási helyére, illetve alapanyagainak eredetére figyelemmel alakítsák ki. A vállalkozás azzal, hogy egy egységes követelményrendszer nélkül magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölést használt, jogsértést követett el. A GVH mindkét eljárásban bírságot is kiszabott.

A magyartermék-rendelet tervezetével, az áruházláncok jelölési gyakorlatával és az Aldi-val szembeni eljárással kapcsolatban feltett kérdéseinkre Gondolovics Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője válaszolt:

- A Gazdasági Versenyhivatal a közigazgatási egyeztetés során megkapta, és véleményezte a magyartermék-rendelet és a hungarikum-törvény tervezetét.

Arra a kérdésre, hogy egy általa alkalmazott eredetjelölés esetében hivatkozhat-e a kereskedő a termék gyártójától származó információkra, a Vj-8/2011 sz. (Aldi) határozat tartalma is mérvadó, melynek megállapítása alapján nem tesz eleget a szakmai gondosság követelményének az a vállalkozás, amely anélkül  alkalmazza - esetünkben - a "magyar minőség" jelölést -, hogy annak valóságtartalmáról  meggyőződött volna. Ennek egy olyan belső eljárásrenddel  szabályozott, következetesen érvényesített ellenőrzés révén kell  történnie, amely  biztosítja a "magyar minőség" jelölés megfelelő alkalmazását.

A GVH a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a Hansa Kontakt Kft-vel szemben 5 millió, az Aldi Magyarország Kft-vel szemben 15 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. Az Aldi Magyarország Kft. fellebbezéssel élt, melyben arra hivatkozott, hogy a GVH határozata álláspontjuk szerint jogszabálysértő. Miután az ügy jogerőre emelkedése folyamatban van, ezért ennek részleteiről további tájékoztatást nem áll módunkban adni.

A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI

Dr. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője:

- A minisztérium magyartermék-rendeletének tervezetét véleményezés céljából ezidáig még nem kaptuk meg. Eredet-megjelöléssel kapcsolatban az elmúlt években csupán pár esetben folytattunk eljárást, ilyen jellegű panaszok hozzánk nem jellemző, hogy érkeznek. Eljárásaink alapjául ezekben az esetekben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szolgál. A vizsgálatok arra irányultak, hogy történt-e a fogyasztókkal szembeni olyan megtévesztés a termékek eredetét illetően, amely alkalmas lehet arra, hogy az a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa.

Egy esetben egy fűszerpaprika termék esett vizsgálat alá, aminek a csomagolásán elhelyezett képek (szürkemarha-gulya, gémeskút, trikolór-szalag, stb.) azt a látszatot és benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a termék magyar eredetű, de a csomagolás hátoldalán az szerepelt, hogy a termék 70% import paprikát tartalmaz. Egy másik esetben az egyik áruházlánc "Magyar hetek"  elnevezéssel akciósorozatot hirdetett. Az egyik üzletben azonban a "Magyar hetek" felirat alatt olyan tartóstejeket helyezett el, amelyeket Lengyelországban gyártottak. Ebben az esetben a termékek elhelyezésével megvalósított kommunikáció keltette azt a benyomást a vásárlóban, hogy a kihelyezett tejek magyar eredetűek.