A magyartermék-rendelet tervezetének tartalma

Közel egyéves előkészítést követően a magyartermék-rendelet jelenleg uniós egyeztetés előtt áll. Ha szabad utat kap, várhatóan mintegy fél év múlva léphet életbe, és teremthet rendet abban a káoszban, ami a magyar termékek jelölése terén a honi kereskedelmi gyakorlatot jellemzi. A rendelet részleteiről a Vidékfejlesztési Minisztériumnál érdeklődtünk.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A magyartermék-rendelet első olvasatának megfogalmazására 2011 tavaszán került sor. Mint az várható volt, a nyilvánosságra kerülését követően az érintettek (kereskedők, üzletláncok, érdekcsoportok, szakmai szervezetek) részéről egyes tartalmi elemekkel kapcsolatban jelentős ellenállás mutatkozott, melynek az lett a következménye, hogy a minisztérium hosszas érdekegyeztető folyamatot indított el, ami számottevő csúszást eredményezett a jogszabály megalkotása terén. A magyartermék-rendeletnél még legalább féléves késéssel lehet kalkulálni. Ezt megerősítette a Vidékfejlesztési Minisztérium is, amely megkeresésünkre az alábbi tájékoztatást adta:

A magyartermék-tervezet közigazgatási egyeztetése és társadalmi vitája az egyes vitás kérdések miatt ugyan elhúzódott, de sikeresen lezajlott. Jelenlegi stádiumában a tervezetet az uniós notifikációs eljárásra készítik elő, mely eljárás várhatóan 6 hónapot vesz majd igénybe.  A társadalmi vita során az illetékes főosztály a következő szervezeteknek javasolta megküldeni a rendelet tervezetét: Magyar Agrárkamara, Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK), Vállalkozók Országos Szövetsége, Országos Kereskedelmi Szövetség, Ipartestületek Országos Szövetsége, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB), Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE), Magyar Iparjog-védelmi és Szerzői jogi Egyesület, Magyar Védjegy-egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület, Hegyközségek Nemzeti Tanács, Pálinka Nemzeti Tanács, Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács, Baromfitermék-tanács, Gabonaszövetség, Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestülete, Magyar Édességgyártók Szövetsége, Magyar Húsiparosok Szövetsége, Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, Magyar Pékszövetség, Magyar Sörgyártók Szövetsége, Magyar Szeszipari Szövetség, Magyar Tartósítóipari Szövetség, Magyar Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvíz-gyártók Szövetsége, Vágóállat- és Hústermék-tanács, Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Dísznövény-szövetség.

A tervezet ezen kívül elérhető volt a VM honlapján is, így arra a megadott határidőig bárki javaslatot tehetett. A tervezet az előzetes várakozásoknak megfelelően komoly érdeklődést váltott ki a szakmai, a fogyasztóvédelmi és a civil szervezetek körében, de érkeztek egyéni észrevételek, hozzászólások is. A beadási határidőig összesen 23 szervezettől és 2 egyéni hozzászólótól több mint száz javaslatot kapott a tárca. A hozzászólók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy rendkívül időszerű a minisztérium kezdeményezése, hiszen a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a hazai alapanyagok felhasználásával, itthon előállított élelmiszereket.

A RENDELET TARTALMI ELEMEI
A Vidékfejlesztési Minisztérium úgy nyilatkozott, az első változatban szereplő, az alapanyagok származására vonatkozó előírásokban eltérő „magyar termék” és „100% magyar termék” kategória közötti különbségtétel a vélemények többsége szerint a fogyasztók számára bizonytalan megítélést okozna, és továbbra sem teremtene egyértelmű helyzetet az élelmiszerek piacán. Többen aggályosnak találták azon rendelkezést, amely szerint magyar terméknek nevezhető a külföldi alapanyagból, Magyarország területén előállított termék is. Ezért több szervezet azt javasolta, hogy a kétszintű megkülönböztetés helyett egyszerűen a „magyar termék” megjelölés maradjon a normaszövegben, melyre viszont szigorú szabályok vonatkozzanak. A vitás kérdések és a szakmai fórumokon lezajlott egyeztetések során kristályosodott ki azon álláspont, mely alapján jelenlegi formájában a rendelet az alábbi három kategóriát határozza meg:

1./ Magyar termék

2./ Hazai termék

3./ Hazai feldolgozású termék

A magyar termék, vagy bármilyen, hasonló tartalmú állítás csak abban az esetben használható az élelmiszereken, amennyiben:

-növényi eredetű alaptermékeknél a termesztés, betakarítás, begyűjtés, tisztítás, kezelés, csomagolás Magyarországon történik

-állati eredetű alaptermékeknél a születés, keltetés, nevelés, elejtés, kifogás, a haszonállat termelésbe állítása és a csomagolás Magyarországon történik

-feldolgozatlan termékeknél a termék a fenti alaptermékekből készül, és
valamennyi alkalmazott eljárásra Magyarországon kerül sor

-feldolgozott termékeknél a fenti, feldolgozatlan élelmiszerből készül, és
minden művelet Magyarországon megy végbe, és csak ennek megfelelő feldolgozott összetevők vannak jelen a termékben (kivétel: adalékanyagok, fűszerek, aromák, konyhasó).

A származási helyre vonatkozóan további önkéntes megjelölések is alkalmazhatók:

A hazai termék kifejezés feldolgozott élelmiszerre, ha a felhasznált összetevők több mint 50%-a magyar termék, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A hazai feldolgozású termék kifejezés minden feldolgozott élelmiszerre, ha az import összetevőkből is készül, de minden feldolgozási lépése Magyarországon történik.

A VM szerint a tervezet eredeti tartalmához képest a változásokat az is indokolta, hogy vannak - akár a hungarikumok körébe tartozó - élelmiszereink, amelyek olyan alapanyagok felhasználásával készülnek, melyek itthon nem termeszthetők. Ugyanakkor a termék fejlesztése, történelmi tradíciói kifejezetten Magyarországhoz kötődnek. Ezen termékek (például konyakmeggy, Szerencsi csokoládé, Omnia kávékeverék) előállítói részéről vetődött fel a kérdés, hogy ők vajon miért nem hivatkozhatnak a magyar eredetre. Számukra vezetnék be a harmadik (hazai feldolgozású termék) kategóriát.

Egyes, az uniós véleményezési és ítélkezési gyakorlatban jártas szakemberek szerint a tervezetben foglalt bizonyos kritériumok miatt a rendelethez az Unió nem fog hozzájárulni. A minisztérium az ezt firtató kérdésünkre úgy reagált, ők megtettek mindent annak érdekében, hogy olyan jogszabály szülessen, amely sikeresen átmegy az EU notifikációs eljárásán. Ezen túlmenően a rendeletben foglaltak önkéntes jelölési előírások, így csak annak kell betartania azokat, aki a három megjelölés közül valamelyiket szeretné feltüntetni a termékén.