Ahogy a gázszámlát értelmezni kell

Közeledik a tél és jön a fűtési szezon. A gázlángért sokat fizetünk. A gázszámlát is ugyanúgy próbáljuk megfejteni, mint a villanyszámlát, de még kevesebb sikerrel. A villanyszámlánál már megfizettették velünk a szénipari szerkezetátalakítási támogatást és a rendszerhasználati díjakat, a gázszámlával pedig a biztonsági készletezési díjakat egyenlítjük ki − mi, fogyasztók. 
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

Sőt, még utólag kifizetjük a nagykereskedők veszteségét is, mivel az elmúlt években a földgáz értékesítési árát a beszerzési árnál alacsonyabban határozták meg…
 

A fogyasztók sem a gázszolgáltató-váltás lehetőségével, sem annak feltételeivel nincsenek tisztában, pedig − ahogy a bankok vagy telefontársaságok között választhatunk −, ugyanúgy megtehetjük ezt a gázszolgáltatók között is. Bárki válthat 2009. július 1-jétől gázszolgáltatót, így átléphet az egyetemes szolgáltatójától egy szabadpiaci földgázkereskedőhöz, illetve a földgázkereskedőtől vissza az egyetemes szolgáltatóhoz. A lényeg, hogy megtaláljuk, hol alacsonyabbak az árak…

A gázfogyasztás díja alapvetően két tételből áll: az alapdíjból és a gázdíjból.

Az alapdíjat a gázszolgáltatás rendelkezésre állásáért kell fizetni. Ez a földgázszállító, elosztórendszer, illetve az ellátás biztonságát szolgáló tárolók fenntartásának, működtetésének, karbantartásának, ellenőrzésének indokolt, a felhasznált gáz mennyiségétől nem, vagy csak kismértékben függő költségeinek fedezete. Jelenleg a lakossági fogyasztók esetében ennek az alapdíjnak a mértéke 12 ezer forint (+ÁFA) évente, ezt az összeget minden szolgáltatónál meg kell fizetni.

A gázdíjat a fogyasztó az elfogyasztott gáz mennyisége után fizeti meg. Az egyetemes szolgáltatás árát a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. Ez egy irányadó legmagasabb ár, melyet csak csökkenteni lehet, növelni nem. A szabadpiaci árakat a vállalkozások alakítják ki a piaci viszonyok, elsősorban a nemzetközi energiaárak és a dollár/forint árfolyam változásának függvényében.

Ezúttal a Fővárosi Gázművek Zrt. (FŐGÁZ) által kiállított aktuális számlát kezdtünk el böngészni.

Ha panaszunk van...
A szolgáltatással kapcsolatos kifogás jellege alapján több fórum kínál igényérvényesítési lehetőségeket. A szolgáltató és az ügyfél közötti békés vitarendezés, így egyezség létrehozatalára törekszenek a békéltető testületek. A Magyar Energia Hivatal alapvető tevékenysége a vezetékes-energetikai társaságokra vonatkozó szabályozás (engedélyezés, jóváhagyás, árelőkészítés, árellenőrzés), felügyelet, fogyasztóvédelem és tájékoztatás. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jár el az elszámolással kapcsolatos ügyek (számlázás, díjfizetés, mérés, ellátásból történő kikapcsolás, ismételt bekapcsolás) megsértése esetén. Ide tartoznak az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos panaszok is. A szolgáltatás megtévesztő reklámozása esetén szintén az NFH jogosult vizsgálatra. Ha viszont a fogyasztók széles körét érintő megtévesztő reklámozás gyanúja merül fel, akkor a Gazdasági Versenyhivatalhoz lehet fordulni.

1. Számlával kapcsolatos információk: a számla teljesítésével, kiegyenlítésének módjával és befizetésének határidejével kapcsolatos információk.

2. Gázdíj: az elszámolási időszakban elfogyasztott energiamennyiség értéke. A mérőállások különbsége, a korrekciós tényező és a fűtőérték szorzata.

3. Bonyolult tételek…: a biztonsági készletezési díjat, az import korrekciós tényezőket és az energiaadót a szolgáltató mindig a számla hátoldalán részletezi.

4. Alapdíj: a tényleges fogyasztástól független, havonta fizetendő díj. Ezt azért kell fizetni, mert a szolgáltatás a rendelkezésünkre áll. Például ide tartozik az elosztóhálózat fenntartási és ellenőrzési költsége, a fogyasztásmérők használati, selejtezési, felújítási díja, a gázszámla kibocsátási költsége is.

5. Összesítés: a hátoldalon található számlarészletezőben elszámolt szolgáltatások nettó értékeinek összesítése.

6. ÁFA-összesítő: a kiszámlázott tételek ÁFA-összesítője, ÁFA-kulcsonként.

7. Végösszeg: a ténylegesen fizetendő bruttó összeg, az esetleges túlfizetések figyelembevételével.

8. Fizetési határidő: a fizetési határidő az a határidő, amikorra meg kell érkeznie az összegnek a szolgáltatóhoz.

9. Folyószámla-egyenleg: a számla készítésének időpontjában fennálló folyószámla-egyenleg, az előző számla óta történt befizetések és az aktuális számlaérték alapján.

10. Átlagfogyasztás: a szolgáltató szolgáltatási területén az adott évben egy fogyasztási helyre jutó átlagfogyasztás.

11. Elszámolt gáz mennyisége: a számlázott gáz mennyisége m³-ben meghatározva.

12. Mérőolvasására vonatkozó adatok: a soron következő éves mérőállás leolvasás tervezett időpontja, a legutolsó leolvasás dátuma, mérőállással együtt.

13. Ügyfél-azonosító: az ügyintézéshez szükséges azonosítószám.

14. Levelezési cím: a fogyasztó levelezési címe, ahol a gázszolgáltatást igénybe veszik.

15. Számla típusa: a gázszámla lehet havi részszámla vagy elszámolószámla, attól függően, hogy az éves átlagos fogyasztás alapján állítja ki a szolgáltató a számlát, vagy a tényleges havi fogyasztást veszi alapul.

16. Fogyasztási hely azonosítója: a felhasználási hely azonosítója és címe.

17. Ajánlat: elszámolószámlánál a szolgáltató tájékoztatása arról, hogy az eddigi fogyasztás alapján a következő éves elszámolásig mennyi havi m³ mennyiség elszámolását ajánlja.

18. Elfogyasztott gáz mennyiség: az elszámolási időszak alatti fogyasztás meghatározása, több mérő esetén gyári szám szerint rendezve. A két mérőállás különbözete az elfogyasztott gázmennyiség, m³-ben.

19. Mérő gyári száma: ügyintézéshez kérhetik a mérő gyári számának bediktálását is.

20. Biztonsági készletezési díj: ez egy olyan hozzájárulás, amit minden földgáz felhasználónak meg kell fizetnie, a fogyasztás arányában. Magyarország stratégiai gázkészletének finanszírozására nyújt fedezetet.

21. Import-korrekciós tényező: a fogyasztók az elmúlt években nem piaci áron vásárolták a földgázt. Az értékesítési árakat a beszerzési áraknál alacsonyabban határozták meg, így a nagykereskedőknek vesztesége keletkezett. Ennek az utólagos − fogyasztók által megfizetendő és törvényben meghatározott − kompenzációja az import-korrekciós tényező, amelyet a felhasznált gáz MJ (Megajoule) mennyisége alapján számít ki a szolgáltató.

22. Energiaadó: az energiaadó az elszámolási időszakra számított összeg, a felhasznált gáz MJ mennyisége alapján számítva (nem lakossági fogyasztók esetében).

23. Alapdíjak: részletes alapdíjak ár-, illetve ÁFA-változás szerint bontva.

24. Részszámlák: az elszámolási időszak alatt kibocsátott részszámlák nettó értékei, levonva az elszámolószámla értékéből.

25. Egységár: elszámolószámlán megjelenő, az adott fogyasztási helyre vonatkozó tájékoztató adat, mely megmutatja az elszámolási időszakban kiszámlázott nettó gázdíj (Ft) és a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség (MJ) alapján a földgáz átlagos értékesítési nettó egységárát (Ft/MJ).

26. Fogyasztott hőmennyiség: az elszámolási időszakban elfogyasztott energiamennyiség értéke. A mérőállás különbsége, szorozva a korrekciós tényezővel és a fűtőértékkel.

27. Gázdíj értéke: a MJ-ban megkapott fogyasztott hőmennyiséget a szolgáltató beszorozza az egységárral, ennek eredménye a gázdíj nettó értékét.

28. Egységár: 1 MJ-ra vonatkozó érték, forintban. A MEH által jóváhagyott egységár, ami negyedévente változhat.

29. Fűtőérték: mivel a földgáz nem mindig azonos fűtőértékű, így a számlán a két leolvasás közti időszakra számított átlagos fűtőértéket fel kell tüntetni.

30. Korrekciós tényező (nyomáskorrekciós tényező): a nyomáskorrekciós tényező a ténylegesen elfogyasztott földgáz mennyiségének megállapításához szükséges. Lakossági ügyfeleknél ennek mértéke a légköri nyomástól függ, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat mér és bocsát a szolgáltatók rendelkezésére.

31. Rövidítések

LM: Leolvasás módja

L: Szolgáltató által leolvasott

Ü: Ügyfél által közölt

B: Időszaki fogyasztási adatok alapján becsült