Az ősz közeledtével megszaporodik az albérletet keresők száma, különösen a családi fészekből valamely felsőoktatási intézménybe kirepülő fiataloknak köszönhetően. Az információáramlás korában albérletet találni rendkívül egyszerűvé vált. Az interneten számos honlap gyűjti össze a hirdetéseket, és csoportosítja őket a helyszín, az ár, az alapterület, a szobák száma szerint, hogy mindenki a saját elképzelései szerint kereshessen.
(FÉBÉSZ - Teszt plussz online)

Meglepő módon, az áraknak kevés köze van a lakás alapterületéhez. A bérleti díj nagysága sokkal inkább a felszereltségtől, a berendezés nívójától függ. Vidéken lényegesen kevesebbért lehet lakást bérelni, mint a fővárosban. A fővároson belül árban nincs számottevő különbség az egyes kerületek között. Egy fővárosi másfél-kétszobás lakás 60-80 ezer forintért kiadó, a kétszobásnál nagyobb lakásokért minimum 100 ezer forintot kérnek. Vidéki városokban az árak átlagosan 20 ezer forinttal olcsóbbak, és nemritka az sem, különösen vidéki egyetemi városokban, hogy egy egész, másfél-kétszobás lakás bérleti díja annyi csupán, mint a fővárosban egy szobáé, azaz 20-30 ezer forint.

NÉZZÜNK MEG TÖBBET!
Nem kötelező azonnal egy egész lakást kibérelni. Aki egy szobával is megelégedne, egy 10-20 négyzetméteres lakóhelyiséget 15-30 ezer forintért találhat. Az árak a lehető legváltozatosabbak. Itt sem a szoba nagysága számít, hanem a lakályossága. Úgy tűnik, vidéki városokban az önállóan kiadó szobák követik a budapesti árakat.

Albérletkereséskor mindenképpen érdemes több lakást megnézni, mielőtt döntünk. A lakástulajdonosok ugyanis a legváltozatosabb (legmeglepőbb) bérleti díjakat hajlamosak megállapítani. Szinte kopár helyiségeket is kínálnak viszonylag drágán, míg két utcával arrébb ugyanezért az árért egy otthonos, napfényes szobára akadhatunk.

Beköltözéskor a bérleti díjon kívül óvadékot, kauciót is fizetni kell, ami a havi bérleti díj egy-kétszerese, és fedezetül szolgál arra az esetre, ha a bérlő kárt okoz a lakásban. A bérleti díjhoz természetesen a rezsi is hozzáadódik minden hónapban, amely annyifelé oszlik, ahányan a lakást bérlik. Az egy főre jutó rezsirész 5-10 ezer forint körül mozog átlagosan, de fűtési szezonban jelentősen emelkedhet.

CSAK RENDELTETÉSSZERŰEN
A lakásbérlet mikéntjét, a bérlő és bérbeadó jogait és kötelességeit az 1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza. A bérlő természetesen köteles lakbért fizetni, méghozzá előre, legkésőbb az adott hónap 15-éig. Továbbá az általa bérelt lakást csakis rendeltetésszerűen használhatja, tehát „benne lakásra”, és nem nyithat benne − mondjuk − zöldségkereskedést, ha nem olyan célra bérli a helyiséget. A bérbeadónak, aki többnyire a tulajdonos, joga van ellenőrizni, hogy a lakást valóban rendeltetésszerűen használják-e, és az albérlőnek lehetővé kell tenni számára a lakásba való bejutást. Ha tehát a lakástulajdonos elreteszelt ajtókra lel, kezdhet aggódni, hogy valami rejtegetnivaló akad odabenn.

KI LEGYEN A KARBANTARTÓ?
A dolgok azonban a rendeltetésszerű használat során is kopnak, meghibásodnak, előbb-utóbb felújításra szorulnak. Joggal adódik a kérdés, hogy kit terhelnek a költségek és a felelősség. A jogszabály szerint a lakásburkolat, az ajtó, az ablak és a lakásberendezés pótlásáért, cseréjéért a bérbeadó felel, elvégre az ő lakása részét képezik, míg ezek karbantartása és felújítása a bérlő feladata, hiszen ő használja azokat. Az épület szükséges felújítását, a lakás központi berendezéseinek üzemképes állapotát, karbantartását, például a fűtés- vagy a vízvezetékrendszer megfelelő működését, szintén a tulajdonos szavatolja. A helyzet akkor válik bizonytalanná, ha gyakran váltják egymást a bérlők, és valószínű, hogy egy berendezés, például valamelyik elektromos eszköz meghibásodása nem az aktuális lakó hibája, hanem a hosszú idő óta sokak által történő használat következménye. Ebben az esetben már nem a jog, hanem az intelligens megegyezés segít. Természetesen, ha a kárt egyértelműen a bérlő okozta, ő köteles megtéríteni.

Ha a bérlő teszi lakhatóvá a lakást, esetleg korszerűsíti, akkor a feltételekben és a költségekben előre meg kell állapodnia a bérbeadóval. Például rögzíteni kell, kaphat-e mindezért lakbérmérséklést. A tulaj engedélyét minden maradandó átalakításhoz ki kell kérni. Például a bérlő nem festheti át a falakat kékről sárgára, mert épp úgy hozza kedve, különben lehet, hogy egy hét múlva kénytelen lesz az eredeti állapotba visszaállítani a szobát, és a kék festéktől ragad majd. Ha a bérlő kiköltözik, az általa felszerelt berendezési tárgyakat elviheti, amennyiben a leszerelésükkel nem okoz kárt a lakásban. Tehát lakberendezői álmainkkal bánjunk csínján az albérletben, korlátozzuk azokat mondjuk egy falvédőre, a falraragasztós, vakolatlehúzó tükröktől pedig óvakodjunk.

Ha életveszélyt okozó hiba keletkezett a lakásban, például zárlatosak az elektromos vezetékek, vagy egy csúnya beázást követően félő, hogy leszakad a plafon, akkor a tulajdonosnak haladéktalanul intézkednie kell a meghibásodás megszűntetéséről. Ha mégis a bérlő intézkedik, a költségeket a bérbeadónak kell állnia. Ha a beavatkozás halogatásának köszönhetően a baleset bekövetkezett, a bérlőt megrázta az áram, vagy a fejére omlott a plafon, a felelősség a kötelességét elmulasztó tulajdonost terheli.

Mit tartalmaz a bérleti szerződés?
A lakásbérlet a bérleti szerződés megkötésével jön létre.

A bérleti szerződés a következő pontokat tartalmazza:

- a bérlő és a bérbeadó személyes adatait
- a lakás, ingatlan címét, jellemzőit (alapterület, komfortfokozat)
- határozott időtartamú szerződés esetén a lejárat idejét
- a bérleti díj és a kaució összegét, fizetésük határidejét
- a bérleti szerződés megszűnésének feltételeit
- a szerződés határideje előtti felmondás következményeit, például a kaució elvesztését
- a rendeltetésszerű használatra vonatkozó kötelezettséget
- bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtársak kilétét
- korszerűsítési-karbantartási feladatokra vonatkozó kötelezettségeket
- egyéb opcionális kikötéseket, például háziállat tartásával kapcsolatos szankciókat.

VISZTONTLÁTÁSRA!
A lakásbérlet megszűnik, ha a határozott idejű szerződés lejár, és nem hosszabbítják meg, vagy a felek közös megegyezéssel megszüntetik a bérletet. A határozatlan idejű szerződések esetében előbb-utóbb valamelyik fél egyszerűen felmondja a bérletet. A felmondást írásba kell foglalni. Lakásbérlet felmondása semmilyen körülmények között nem lehet azonnali hatályú, a kiköltözésre mindig időt kell hagyni. Albérletek esetében többnyire egy hónap a felmondási idő, a bérlő és a bérbeadó részéről egyaránt.

A bérlet megszűnésekor a bérlő köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni, a bérbeadónak pedig el kell számolnia az óvadékkal. A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést, tehát a természetes amortizálódást nem lehet az óvadékból levonni, bár abban, hogy mi a használat természetes következménye, és mi számít rongálásnak, a felek nem mindig értenek egyet…

Bérlőtárs vagy társbérlő?
Ha a lakást többen bérlik egyszerre, és valamennyien jogosultak az összes helyiség használatára, akkor bérlőtársakként laknak együtt. Jogaik és kötelezettségeik egyenlők. Közösen felelnek a szerződésben foglaltakért, tehát a tulajdonos akár egyiküktől is követelheti a teljes bérleti díjat. Ha a szerződés értelmében a bérlők a lakás egy meghatározott lakószobáját használják, és csak a közös helyiségeken osztoznak, akkor társbérlőnek minősülnek, és önálló bérlők, mindegyik csak a saját bérletrészéért felel, a többi társbérlő kötelességmulasztásáért nem vonható felelősségre.

RENDKÍVÜLI FELMONDÁS
Számos példa akad arra, hogy valamelyik fél szerződésszegése rendkívüli felmondásba torkollik. Ez azonban sosem lehet azonnali hatályú. A bérbeadó felmondhatja a bérletet, ha a bérlő meghatározott ideig nem fizet lakbért, vagy adott ideig nem teljesíti valamely szerződésben vállalt kötelezettségét, például egyszerűen elfeledkezik a kaucióról. Ha a felmondás oka lakbértartozás, akkor a tulajdonosnak először írásban kell figyelmeztetnie bérlőjét a kötelességére. Ha a lakó a felszólításra még az azt követő nyolcadik napon se mozdítja füle botját sem, a lakástulajdonos további nyolc napon belül felszólíthatja a kiköltözésre. Ha a bérlő valamilyen egyéb kötelességmulasztást követett el, a tulajdonos a határidő lejárta után tizenöt napon belül írásban kötelezheti a lakás elhagyására.

Ha egy bérlő a lakást rendeltetésellenesen használja, illetve ha a bérbeadóval vagy a többi lakóval szemben megsérti az együttlakás szabályait, botrányosan viselkedik, például a többiek beleegyezése nélkül hajnalig tartó összejöveteleket rendez, amitől senki nem tud aludni, a bérlet szintén felmondható. Akkor is kezdeményezhető a felmondás, ha az egyik lakó a lakást rongálja, nem tartja be a tisztántartásra vonatkozó követelményeket, különösen a közös helyiségekben. A bérlőtárs vagy a társbérlő is kérheti egy lakótárs bérletének megszüntetését, ha az illető a közös költség őt terhelő részét nem fizeti meg, vagy a többiek engedélye nélkül „életvitelszerűen” befogadott egy potyautast a lakrészébe.