A XXI. század információs társadalmának tagjaiként kettős életet élünk. A nagymama születésnapi képeslapját a postaládába dobjuk, majd bevásárolunk a közeli ABC-ben, repülőjegyünket viszont már az interneten rendeljük, átutalásainkat a netbankon rendezzük, barátainkkal pedig e-mailben egyeztetjük szokásos összejövetelünket.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

Ahogyan autónkat riasztóval és indításgátlóval, lakásunkat pedig hét ponton záródó biztonsági ajtóval védjük, úgy virtuális „otthonunk” védelme is alapvető fontosságú, internet-országban. Az ICRT tesztje nyomán jelenleg kapható vírusvédelmi szoftvereket vetünk össze.

Az ICRT nemzetközi tesztszervezet két független, elismert IT labort kért fel a 12 gyártó 19 termékének tesztelésére. Míg a HCLab (High Tech & Computing lab) az olyan tesztkategóriákat vizsgálta, mint a telepítés és az eltávolítás, a használhatóság, az erőforrás-felhasználás és az alapbeállítások hatékonysága, addig az ISE (Independent Security Evaluators) gárdája az antivírus- és a tűzfal-funkciók hatékonyságát ellenőrizte. Teszteredményeinknél megkülönböztetve tűntetjük fel az egyéni felhasználók (magánszemélyek) részére térítésmentesen elérhető szoftvereket. Ezek általában nem valósítják meg a térítés ellenében vásárolt szoftverek, illetve szoftvercsomagok valamennyi funkcióját, így a tűzfal-funkció (tehát annak a képessége, hogy a bizonyos forrásból jövő, vagy abba az irányba tartó, bizonyos típusú, valószínűsíthetően kártékony adatforgalmat szűrjék, tiltsák) és az anti-spam (tehát a kéretlen leveleket elhárító funkció) rendre hiányzik belőlük. Ez alól a kivétel a teszt egyetlen kakukktojása, mely nem más, mint magának a Windowsnak a beépített tűzfala, mely azonban nem kapott végértékelést, inkább az összevethetőség kedvéért került az anyagba. A tesztelés tehát 64-bites Windows operációs rendszeren, annak is a Home Premium változatán zajlott, 2 GB rendszermemória mellett. A tesztkörnyezetben csupán a legújabb Windows-frissítések és a manapság általánosan használt felhasználói segédszoftverek és programok (így a flash, java, quicktime, acrobat reader, stb.) voltak jelen.

A szoftverek összevetésekor a Windows operációs rendszer saját internet-tűzfalát kikapcsolták (természetesen leszámítva azt, amikor a Windows volt a teszt alanya). A teszt hitelesítése, és összevethetősége szempontjából a táblázat első soraiban feltüntettük a tesztelt szoftverek verzióját (ahol elérhető a „keresőmotor” verziószámát is), valamint a vírusvédelmi szoftvereknél kritikus jelentőségű, akkori legfrissebb elérhetőségű vírus-adatbázis dátumát, vagy verzióját. Terjedelmi okokból és az átláthatóság okán táblázatunkban csak az egyes szempontrendszerek összesítő értékét tüntettük fel, 1-5 csillagig terjedő osztályozásban, ahol az 5 csillag a legjobb eredmény. Az egyes rész-szempontokat, melyekre csupán a szövegben utalunk – 0,5-5,5 skálán pontozták (ahol szintén a nagyobb pontszám a jobb). Jöjjenek tehát a táblázat szempontjai kategóriánként: versenyzők, rajthoz!

FUNKCIÓK
Ahogy említettük, nem minden szoftver(csomag) rendelkezik minden, jelenleg elterjedt anti-malware-funkcióval. A fizetős szoftverek majd’ mindegyike „komplett” csomag, így rendelkeznek – természetesen az alapvetőnek számító antivírus (anti-malware)-funkción kívül − az anti-kémprogram- (anti-spyware), a tűzfal-, valamint az anti-spam-, tehát a kéretlen levelek elleni védekezés funkciójával is. Ez utóbbi alól csak a Sunbelt Software Vipre Antivirus Premium program kivétel, ugyanakkor a Trend micro termékéből a tűzfal-funkció hiányzik. A térítésmentesen elérhető termékek egyike sem kecsegtet viszont sem tűzfal-, sem anti-spam-képességekkel (persze, amennyiben a Windows, mint extraversenyző beépített tűzfalát nem számítjuk).

  „Malware”: mókának indult, bűncselekmény lett
Régebben, az internet begyűrűzése (azaz inkább behálózása) előtt egyszerűen „vírusok” néven emlegettük azokat a számítógépes kódokat, melyek – jobbára inkognitóban – önmagukat másolva telepedtek rá számítógépeinkre. A sok évvel ezelőtt, floppy lemezeken hazahordott, vicces kedvű programozók szülte bináris kórokozók előbb-utóbb felfedték kilétüket; olcsón megúsztuk egy-egy humorosnak szánt üzenettel, be nem váltott fenyegetéssel. Ugyanakkor terjedtek a rettegett − és a szó szoros értelemben vett − merevlemez-gyilkos, vagy éppen háttértárat formázó vírusok is, amelyeknél örültünk, ha adatainkkal egyetemben hardverünk nem távozott az örök adatmezőkre. Egy új IT iparág megszületésének, az adatbiztonsági (IT security) iparnak lehettünk szemtanúi ekkor, immáron több mint két évtizede.

Az iparág látványos bővülése egyaránt köszönhető közvetetten az Internet térhódításának, valamint az informatikai eszközök és szoftverek erős burjánzásának. Hiszen, amíg életünket könnyebbé tette a gyorsabb, szebb, jobb, és több lehetőséget kínáló számítógép és a gépeinket összekötő világháló, úgy növekedtek meg a biztonsági rések, és úgy fokozódott az ezeket kihasználó rosszindulatú programok terjedése. A professzionális bűnelkövetővé avanzsálódott személyek, az „internetes rosszfiúk” célja legtöbbször már nem is a károkozás, hanem kimondottan a haszonszerzés azáltal, hogy bankkártyánkon lévő és egyéb féltve őrzött adatainkkal visszaélnek, vagy éppen „ál-hivatalos” oldalak, vagy e-mailek segítségével pénzt csalnak ki tőlünk. Éppen ezért − azaz a számítógépes rendszereink fokozott szerepe, valamint az azokon tárolt és közlekedő adataink mennyiségének és értékének okán −, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az effajta cselekmények a jogi szabályozásban is. Így például hazánkban a BTK vonatkozó, 300/c. paragrafusa által meghatározott különösen jelentős kárt okozó „számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény” akár 5-10 éves szabadságvesztéssel is sújtható.

Ma az IT biztonsággal foglalkozó szakemberek az említett bűnelkövetők által fejlesztett, terjesztett kártékony kódokat, programokat összefoglalóan – magyarosítás hiányában − a „malware” angol szóval illetik (a malicious [rosszindulatú] és a software [szoftver] szavakból képezve). A malware-k kiszűrésére, eltávolítására ma számtalan hardveres és szoftveres megoldás létezik, különféle szervezetek és felhasználók igényeihez igazítva. Tesztünk az internetre közvetlenül csatlakozó, otthoni munkaállomások védelmi szoftvereit, vagy népszerűbb nevén „antivírus” szoftvereit hasonlítja össze.

TELEPÍTHETŐSÉG, ELTÁVOLÍTHATÓSÁG
Itt – a teljesség igénye nélkül − olyan jellemzőket vettek számításba a tesztelők, mint például azt, hogy mennyi ideig tartott a szoftver telepítése (az AVG fizetős csomagja több mint 12 percig települt, de a Microsoft ingyenes Security Essentials megoldása is majdnem ennyit vett igénybe, szemben mondjuk az AVAST! IS programmal, amely 3 perc alatt működőképessé válik). Nézték azt is, hogy hányszor kellett újraindítani a gépet a használatbavételig (a Panda és a G-Data megoldását például kétszer, míg sokakat egyszer sem). Ezeken kívül ide tartoznak olyan vizsgálati szempontok, minthogy kéri-e vagy éppen megteszi-e a szoftver installálásakor a Windows beépített tűzfalának lekapcsolását (ez gond lehet telepítéskor), mennyire érthetőek el a felkínált telepítési lehetőségek vagy frissíti-e automatikusan adatbázisát a szoftver feltelepítés után.

Figyelemreméltó vizsgálati szempont volt, hogy vajon a már feltelepített komponenseket tudjuk-e változtatni. Az Agnitum, ESET, BitDefender, F-Secure, Kaspersky, McAfee, Panda, Sunbelt, Symantec esetében ez nem lehetséges. Végül a telepítési jellemzők után az eltávolítás lehetőségét, illetve annak egyszerűségét vizsgálták a szakemberek. Itt fontos szempont volt, hogy mennyire távolíthatóak el a szoftverkomponensek teljes hatékonysággal. Ebből a szempontból minimális pontszámot kapott például az AVG fizetős és ingyenes változata, de az Avira, a Trend micro és az F-Secure is.

Ebben a minőségi kategóriában, tehát a telepítést és az eltávolítást illetően mindent összevetve 3-as 4-es osztályzatokkal eléggé együtt van a mezőny. Mindössze a Sunbelt terméke ért el gyengécske eredményt (2-es), minden bizonnyal az installálás körülményei okán (minimum részpontszám a telepítési lehetőségeknél, az installálás menetének egyértelműségénél és magyarázatánál, valamint a Windows tűzfal lekapcsolására sem kérdez rá és nem is teszi meg nekünk).

HASZNÁLHATÓSÁG
E szempontrendszer kiterjedt többek között a felhasználói felület átláthatóságára, a súgó (help) használhatóságára és úgy általában a szoftverek használhatóságára. Míg az előző kategóriához hasonlóan kiegyensúlyozottan teljesítettek a programok, azért itt is voltak kilengések a részpontszámokat és az egyes konkrét vizsgálati szempontokat illetően. A minden modult felvonultató „központi” kontroll center meglétét és minőségét firtató szempontnál például a Trend micro terméke meglehetősen gyengén szerepelt (1,5), az átlagtól lemaradva.

Érdekes, hogy bármilyen rendellenesség esetén felbukkanó ablakkal például az ESET, a Kaspersky és a McAfee termékeinél találkozhatunk csupán. Talán „a XXI. században már nincs erre szükség” alapon, de a McAfee és a Trend micro például csak internetről elérhető súgóval rendelkezik (tehát „off-line help” funkcióval nem), ami nem biztos, hogy szerencsés. Ám a súgó funkció ezeken felül más hiányosságokkal is küzd, több gyártónál. Így például a tesztelők megállapítása szerint az egyébként sokszor igen hasznos hibakeresés (azaz troubleshooting)-rész csupán az Avira, Sunbelt, BitDefender, Trend Micro és a Microsoft termékeinél elérhető.

Kényes szempont volt, hogy mennyire viselkedik „okosan” és felhasználóbarát módon a tűzfal-egység az egyes szoftvereknél, különféle helyzetekben. A saját készítésű program elindítása és Interneten keresztüli csatlakozási próbálkozása elég gyér eredményt hozott. E szempontot tekintve toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből az AVG fizetős programcsomagja.

Kiválóan teljesítettek ugyanakkor a mezőny tűzfalai egy FTP-kliens (File Transfer Protocol, program, nevezetesen a FileZilla) megnyitásakor. (Az FTP-kliens egy olyan szoftver, melynek segítségével gazdája hozzáférhet a kiszolgálógépeken lévő adatállományokhoz az adathálózaton keresztül, azokat képes megváltoztatni, illetve átmásolni az FTP programmal rendelkező gépre, sőt, segítségével állományok tölthetők fel a kiszolgálógépre. A szerk.) Kivételként az Agnitum említhető a gyengécske (2 pontos) teljesítményével, valamint az ESET, a Panda és a Sunbelt kifejezetten gyenge (0,5 pont) eredménye.

Egy torrent-kliens (uTorrent program) megjelenésére ugyanilyen gyengén reagált az előbb említett mezőny kiegészülve az Avira termékével (2), míg a többiek az előzőekhez hasonlóan 4,5-5,5 között teljesítettek. (A torrent-kliens, szintén egy szoftvertípus, a lényegét tekintve abban tér el az FTP-klienstől, hogy itt nincs egy kinevezett központi kiszolgálószámítógép, hanem az állományokat a szoftverrel rendelkező gépek maguk között osztják meg, s teszik hozzáférhetővé az ilyen szoftverrel rendelkezők számára. A szerk.) Jó hír, hogy egy új web-böngésző (a Google Chrome-jával tesztelve) installálása és használata során minden tűzfal remekül muzsikált.

Az antivírus-, tehát mondhatni a központi funkció minden szoftvernél manuálisan lekapcsolható, amennyiben szeretnénk.

Érdekes, hogy az ESET Smart Security 4, az AVAST! termékek, valamint a Sunbelt Vipre Antivirus Premium esetében a többiekkel ellentétben azonos meghajtó ismételt (második) vírusellenőrzése nem tart rövidebb ideig, mint az első vizsgálat.

Az Agnitum, a BitDefender, a Kaspersky, a Panda és a Sunbelt terméke ugyanakkor egy új meghajtó csatlakoztatása esetén automatikus vírusellenőrzésbe kezd. Ez pozitív tulajdonság!

Fontos lehet egy csomagolt, archív fájl megtisztítása is, melyet egy 76 MB-os fertőzött ZIP fájl megtisztításával teszteltek. A feladatot maradéktalanul a BitDefender, a G-Data, a Kaspersky, a Panda és a Symantec terméke tudta megoldani, a biztonságos fájlokat megőrizve (5,5 pont), míg a Trend micro eredménye is bíztatónak bizonyult (3,5). A többi termék ebből a szempontból megbukott.

Fertőzésgyanús fájljainkat a BitDefender, Panda, Symantec, Trend micro szoftverével igen nehezen vonhatjuk karanténba (0,5), a Trend micro termékével ezeket onnan kihozni is hasonlóan nehéz. A fertőzött fájlokat letörölni egyedül a Panda Internet Security 2011 termékével nem lehetséges.

Összességében 3-4 csillagos értékelésekkel találkozunk a használhatóságot illetően is. Kiemelendő, hogy a 4 ingyenes megoldás közül az AVAST! Kivételével, mindegyik 4 csillagos, jó osztályzatot kapott.

TÁMOGATOTT "BOOT" MÉDIA
Akinek személyi számítógépén már volt dolga digitális kórokozókkal és azzal sikerült hatásosan szembeszállnia, az tudhatja, hogy egy erősen elfertőződött rendszert a furmányos malware-ektől sokszor csak egy „tiszta” médiumról való rendszerbetöltéssel (a szakzsargonban „bootolással”) és a vírusvédelem onnan történő aktivizálásával lehet megtisztítani. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy készíthető-e egyáltalán „boot” médium, ha igen, milyen és az mennyire használható. Ez a kategória több AV (antivírus) szoftver vesztőhelye volt. Ilyen pl. az Agnitum Outpost Pro Security Suite, mely alapvetően kizárja a bootmédiáról történő aktivitást, így megbukott (1), ahogyan az AVAST!, a McAfee, és a Trend micro termékei, a Sunbelt Vipre Antivirus Premium, valamint a Microsoft térítésmentes Security Essentials terméke is. Ha dedikált helyreállító CD-t nem is, de boot CD-ről történő indítást már többen lehetővé tesznek (igaz az AVG, az ESET, az F-Secure és az Avira ingyenes változatánál ez szinte hasznavehetetlen, az értékelések tanulsága szerint), boot-olni képes USB eszközt pedig az AVG, az ESET, a Kaspersky és a Symantec megoldása segítségével tudunk varázsolni.

A bukások mellett a legjobb boot-lehetőségeket biztosító, és az erre épülve leghatékonyabb megoldást prezentáló AV-szoftverek a teszt tanúsága szerint az Avira, a G-Data, a Kaspersky és a Panda termékei voltak.

ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS
A mai napig sokan panaszkodnak arról a képernyő mögül, hogy mennyire lelassult munkamenetük X vagy Y gyártó AV-szoftverét használva. Ez a lassulás olyannyira erős lehet, hogy valakik egyenesen annak „gyorsasága” alapján választják meg védelmi megoldásukat. Alapvető fontosságú tehát a felhasználói élmény szempontjából az, hogy ezek a szoftverek ügyeleti állapotukban, illetve aktív kereséskor mennyi memóriát és processzorteljesítményt igényelnek, ugyanis ez az a két erőforrás, ami alapvetően szűkösen áll rendelkezésre a legtöbb személyi számítógépnél. Ügyeleti állapotában például a G-Data terméke több mint 300 MB memóriát eszik, de többen mennek 200 megabájt fölé (Agnitum, BitDefender, Panda). Csak összehasonlításképp: egy átlagos, korszerű munkaállomás ma 2-4000 MB RAM memóriából gazdálkodik, amiből a Trend micro megoldása pl. alig több mint 40 MB-ot foglal le folyamatosan. Víruskereséskor is találkozhatunk ijesztő értékekkel! Így pl. Az F-Secure több mint 600 MB-os memóriahasználatával, míg a Microsoft ingyenes csomagja alig 24 megával is elvan. A processzor-kihasználtság százalékos értékénél igen pazarlónak tűnik a G-Data és a Kaspersky szoftvere 70 százalék feletti eredményével, valamint a BitDefender és a Trend micro 60 százalék feletti értékével, miközben bőven találunk 40 százalék alattiakat is.

A valós-idejű pajzs-védelem bekapcsolásakor is számottevő fejlesztésbeli különbségeket találunk. Míg többen (AVG, Sunbelt, G-Data) egyáltalán nem, vagy alig használnak extramemóriát, addig az F-Secure Internet Security 2011 terméke akár 440 MB-nál is több memóriát zabált a teszt során. Ugyanezen védelem bekapcsolásakor a G-Data szoftvere több mint 122 százalékkal, míg az Agnitum közel 50, az F-Secure pedig több mint 40 százalékkal lassította a tesztelés során az állományok másolását.

Ebben a kategóriában a leggyengébben az F-Secure és a G-Data (2) termékei szerepeltek, míg a mezőny többi része ismét a 3-4 csillag között ingadozott. Az ingyenes szoftverek ismét derekasan helytálltak, 4 csillaggal, míg kakukktojásunk, a Win7 beépített tűzfala 5 csillagot kapott.

ALAPBEÁLLÍTÁSOK
Ennél a szempontnál mindössze két dolgot vizsgáltak a tesztelők. Egyrészt azt, hogy mennyire hatékony az a biztonsági szint, melyet az alapbeállítások nyújtanak, másrészt azt, hogy lehetséges-e (és milyen sikerrel) az alapbeállítások teljes visszaállítása (tehát a ’reset’ funkció). Az első rész-szempontot majd’ minden termék tökéletesen abszolválta (elvétve találunk 4 pontot, majd mindenki 5,5 pontot kapott). Kivételként a szakemberek az AVAST! kereskedelmi termékét (az ingyenesen elérhető változat is 5,5-ös értékelést kapott) és a Trend micro (3-3 pont) programot említették.

Az alapbeállítások visszaállítási lehetősége tekintetében már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az Agnitum, az AVAST! termékek, F-Secure, G-Data, a Trend micro és a Microsoft terméke is megbukott. Egyértelmű igent az Avira, az ESET és a Symantec termékénél mondhatunk, míg az AVG ingyenes szoftvere is maximális (5,5) pontszámot kapott, fizetős társára magasan ráverve (2,5).

A kategória összesítés már inkább a haranggörbe eloszlását mutatja: az AVAST! Internet Security és a Trend micro Titanium Internet Security 2011 termékét két csillagra értékelte a szakmai stáb, míg az Avira, a BitDefender, az ESET és a Symantec termékei, valamint az ingyenesen elérhető AVG Anti-Virus Free öt csillagos értékelést kapott.

Mitől védjük gépünket?
Nos, mik ellen is védjük meg számítógépünket és magunkat, amennyiben Internetes antivírus-szoftvert választunk? A malware-ekkel jelenleg a következő formákban találkozhatunk:

Vírusok: a legelső malware-k, így lehet, hogy nevüket sokan az idegen malware kifejezés helyében használják itthon. A vírusok olyan élősködő programrészletek, melyek önmagukat reprodukálva, futtatható programokat fertőznek meg és hatásukat a fertőzött programok elindításával, vagy éppen időzítve fejtik ki. A vírusos állomány lehet, hogy − a víruskód elszaporodásával − csupán „felhizlalja magát” és a ráksejtekhez hasonlóan elszaporodva ellehetetleníti a rendszer működését, de törölhet és tönkretehet fájlokat vagy merevlemezünk teljes tartalmát is. Ma viszonylag ritkán találkozunk velük.

Férgek (worm): leginkább dokumentumokhoz kapcsolódó, önállóan is futó, önmagukat sokszorosító malware-ek. Az e-mailek fokozódó forgalma által kezdett egyre nagyobb szerepet játszani, amikor egy-egy féreginvázió nyomán az internet világszerte észrevehetően lassult az új évezred elején. Trükkösebb változata, amikor a féreg egy másik kártékony programot is cipel a hátán. A célba juttatott szállítmány lehet akár egy olyan program is, mely inkognitóban működő „zombigéppé” − a férget bevetők által távolról irányíthatóvá − teszi számítógépünket, mely aztán illegális potencianövelőkről szóló spam-eket (kéretlen reklámleveleket, melyek küldése szintén büntetendő) küldözget szerte a világba, tudtunk nélkül.

Trójai programok (Trojan horse): a trójai faló mintájára, ezek a programok olyan előnnyel, funkcióval kecsegtetnek, hogy önként indítjuk el őket. Ahogy a nevük alapján sejthető, céljukat pont a felhasználó gyanútlanságával érik el. A látszat ellenére kárt tesznek rendszerünkben, vagy éppen adatainkat lopják el, de végezhetnek más egyéb kártékony tevékenységet is, melyeket a többi malware-nél megismertünk.

Kémprogramok (spyware): sajnos nem a 007-es filmek fikciója, hanem valóságban is jól működő, internetes bűnözők által gyakran használt programok, melyekkel észrevétlenül rögzítik jelszavainkat, begépelt, elmentett, elküldött azonosítóinkat, melyekkel beláthatatlan anyagi kárt képesek okozni.

Reklámprogramok (adware): Egy részük legális (bár tolakodásuk etikailag visszás), más részük viszont titokban adatokat gyűjt rólunk, melyek a reklámozó számára jól jönnek (pl.: SPAM célcímek gyűjtése szempontjából). Idegesítő jelenlétükkel sokszor a kiirthatatlanság benyomását keltik, külön megoldások léteznek kiiktatásukra.

ANTIVÍRUS- ÉS TŰZFAL-TELJESÍTMÉNYTESZTEK
Végül következzenek a teljesítménytesztek. Talán a két legfontosabb vizsgálati kategória, melyet az ISE laboratóriumának szakemberei vizsgáltak, ugyanakkor azok a kategóriák, ahol olyan vizsgálati módszerek és olyan rész-szempontok alapján történt az értékelés, melynek terjedelme és bonyolultsága okán részletesebb ismertetésétől eltekintünk. Rövid összefoglalásképpen: az antivírus-teljesítményteszt a valóban kártékony programok felfedezésének, helyes azonosításának (fals pozitív tesztek segítségével) módjával és annak teljesítményével foglalkozott. A tűzfalmodul tesztje pedig azt hivatott vizsgálni, hogy mennyire széleskörűen és intelligensen vizsgálja a szoftver a valós idejű adatkommunikáció paramétereit és minőségét. (Milyen bemenetek – portok − és alkalmazások kommunikálnak, mennyire hatékonyan érzékeli a szoftver egy túlterheléses támadás [DOS] által generált forgalmat stb.?) Lényeges volt, hogyan avatkozik be és milyen üzeneteket küld. (Milyen esetekben riaszt, képes-e leállítani alkalmazásokat, letiltani a bemeneteket, stb.).

Az értékelések igen erősen szórtak, és ne feledjük, az ingyenes szoftverek (persze a Windows tűzfalat leszámítva) nem rendelkeznek tűzfal-funkcióval, így azok értelemszerűen kimaradtak a második vizsgálati körből. Antivírus-funkciók tekintetében az Agnitum terméke (2), a McAfee szoftvere (2) a Windows7 beépített biztonsági funkciója (1) szerepelt gyengén. Az ingyenes vírusvédelmi szoftverek közepes (3) osztályzatot kaptak, míg az Avira, BitDefender, ESET, F-Secure, G-Data, a Kaspersky és a Symantec szoftvere kapott jó (4) osztályzatot. (A többiek értelemszerűen közepesre vizsgáztak.)

Szoftveres tűzfalként igencsak leszerepelt a mezőny. Az Agnitum jó eredményén (4) kívül az AVG, az F-Secure, a G-Data, a McAfee, a Panda és a Symantec egy szerény kettessel ment át, míg a Kaspersky és a Sunbelt megbukott (1). A mezőnyhöz képest a kakukktojás, a Win7 Home Premium operációs rendszer beépített tűzfala egyébként tisztesen helytállt (3).

ÉRTÉKELÉS
A végértékelés során egyetlen terméket sem tüntettek ki kiváló érdemjeggyel a szakemberek. Azért több jó osztályzat is született! Így ajánlott az Avira, a BitDefender, az ESET, a G-Data és a Symantec terméke. Közülük az első a BitDefender Internet Security 2011, melyet az ESET Smart Security 4 Home edition terméke követ szorosan. Az ingyenes antivírusok között az Avira AntiVir Personal szoftvere ért el nagyon szép eredményt (4), de ne feledjük, a tűzfal-funkcióért már fizetős megoldást kell választanunk. (A többi ingyenes megoldás mind közepesre vizsgázott!) A pontozásos értékelés szerint a mezőny leggyengébbike az Agnitum Outpost Pro Security Suite nevű terméke (2), annak ellenére, hogy nagyon jól szerepelt a tűzfal-teszteken, ám a legalapvetőbb funkció tesztjeinél rossz formát mutatott (kétcsillagos antivírus-teljesítményteszt). A másik igen gyengén szereplő megoldás a McAfee Internet Security terméke, amely százalékpontokban alig múlja felül az Agnitumot. A McAfee terméke mind antivírus-teljesítményét, mind tűzfal-funkcióját tekintve gyengécskének bizonyult (2) a szakemberek laborvizsgálataiban.