Cél a tudatos fogyasztói magatartás

Soha annyi szó nem esett a fogyasztóvédelem megerősítésének szükségéről, mint a válság kirobbanását követő időszakban. Az állam és a fogyasztóvédelmi terület többi szereplőjének - a civil szervezeteknek – közös feladata, hogy az emberek, a fogyasztók figyelmét felhívja a veszélyekre, bővítse ismereteiket, növelje tájékozottságukat.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

Szatmáry Kristófot, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát faggattuk a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről.

- Úgy tűnik a szaktárcán belül jelenleg nincs markáns képviselője - önálló főosztályvezetője- a fogyasztóvédelemnek. Számíthatunk-e arra, hogy az érdemi munka érdekében a közeljövőben lesz „gazdája” a területnek?

- A tárcán belül jelenleg is zajlanak szervezeti változások, melyek érintik a fogyasztóvédelmi területet is, de ez az érdemi munkavégzést nem hátráltatja. A hamarosan felálló új szervezeti keretek között természetesen a fogyasztóvédelem is elfoglalja a méltó helyét, de hangsúlyozom, személyemben van „gazdája” a területnek, a minisztérium szervezetén belül dolgozó szakemberek pedig továbbra is biztosítják a gördülékeny ügyintézést.

- A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként rálátással rendelkezik a kamarák mellett működő, fogyasztóvédelmi ügyeket elbíráló békéltető testületek munkájára. Szükséges-e a békéltető testületekre vonatkozó szabályok módosítása?

- Jelenleg éppen előkészítés alatt áll a békéltető testületi eljárás gördülékenyebbé tételét célzó módosítási javaslat. Fontos feladat a békéltető testületek iránti – mind a fogyasztói, mind pedig a vállalkozói oldal felől megnyilvánuló – bizalom erősítése, illetve a fogyasztói magatartás formálása. A jövőben nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az oktatásra, a megfelelő minőségű és mennyiségű információ átadására, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a jogaikkal. A prevenció mellett az alternatív vitarendezés, a közérdekű keresetindítás előmozdítása, támogatása is prioritást kell, hogy élvezzen a fogyasztóvédelem fejlesztésében. 

- Ön szerint hogyan lehetne ösztönözni a vállalkozásokat a fogyasztóvédelmi szabályok betartására? 

- Korábban a klasszikusnak, így némiképp már meghaladottnak tekinthető protekcionista szemlélet volt az irányadó, mely a fogyasztóra kiszolgáltatott, magát megvédeni nem képes alanyként tekintett, akit állami eszközökkel kell megvédeni a vállalkozások praktikáival szemben, holott vannak olyan jogsértések, melyek leginkább a jogszabályi előírások nem-ismeretéből, vagy helytelen alkalmazásából erednek. A tavaly nyári szemléletváltás óta a gyakorlatban is megfigyelhető az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság új politikája, melyet a fogyasztóvédelmi törvény folyamatban lévő módosításával, és a megalkotás előtt álló fogyasztóvédelmi politikával is következetesen érvényre akarunk juttatni. Számos olyan kezdeményezés is napvilágot látott már a hatóság részéről, melyek a prevenciót, a vállalkozások partnerként való kezelését, ismereteik bővítését, jogkövetésre való rábírását hivatottak szolgálni. Ilyen például az úgynevezett pozitív lista intézménye, és ilyen lesz a vállalkozások részére szervezett fogyasztóvédelmi ismereteket átadó képzés, illetve várhatóan egy fogyasztóbarát vállalkozások számára odaítélhető védjegy is.

- Melyik európai uniós ország fogyasztóvédelmi politikáját tartja követhető példának?

- Úgy gondolom, hogy az Európai Unió tagjaként nem az a feladatunk, hogy egy adott nemzet példáját másoljuk, hanem hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a közösségi fejleményeket. Minden tagállam saját, kikristályosodott szabályozással rendelkezik, melyekben találhatunk számunkra is követendő, előremutató megoldásokat, azonban hiba volna ezeket egy az egyben leképezni a hazai jogrendben. A mi dolgunk, hogy az uniós fejlemények függvényében, a külföldi pozitív gyakorlatok megvizsgálásával a saját utunkat járjuk egy minél jobb és magasabb színvonalú fogyasztóvédelmi szabályozási környezet megteremtése és fenntartása érdekében. 

- A fogyasztóvédelem korábban szerepelt az Új Magyarország Fejlesztési Terv kereteiben, a 2011-2013-as időszak tervezetében viszont már nem. A civil szervezetek támogatására hazai forrásból ebben az évben fele akkora összeg jut, mint tavaly. Folyamatosan csökkenő keret mellett, hogyan lehet elvárni a civil szervezetektől közfeladatok szakszerű átvállalását? Mit gondol, hogyan lesz így lehetőség fogyasztóvédelmi programok kivitelezésére?

Egy pontosításra szeretném felhívni a figyelmet: téves az a nézet, hogy a civil szervezetekkel közfeladatokat szeretnénk elláttatni. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek munkája kapcsán főleg a tanácsadásra, a tájékoztatásra és a közérdekű keresetek indítására helyezzük a hangsúlyt. A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatása évről évre, pályázat útján történik. A 2011. évre meghatározott szigorú költségvetési gazdálkodás szellemében a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatására – a központi költségvetésből – fordítható összeg valóban csökkent, ami a társadalmi szervezetek állami támogatási rendszerének jelentős változását vetíti előre. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek az állami támogatás mellett egyéb forrásokat is mozgósítaniuk kell. Ugyanakkor természetesen törekszünk a támogatási összeg adta keretek között – a fogyasztók érdekeit szolgáló – elért vívmányok megőrzésére.