Magyar vagy külföldi, kicsi vagy nagy, a tojótyúk ketrecben nevelkedett vagy a szabadban? Két tojás látszólag egyforma, azonban a látszat csal. Hogyan tudunk eligazodni a széles tojásválasztékot kínáló élelmiszerüzletekben? Tojásvásárlás esetén számításba kell vennünk fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi szempontokat is.
(FÉBÉSZ - Teszt plussz online)

A tojásokon és a tojásdobozokon nem sok jelölés van, azonban megértésükhöz külön „értelmező kéziszótár” szükséges. A tojásokat a tojásrakást követő tíz napon belül osztályozzák, jelölik és csomagolják, az európai uniós és hazai jogszabályok alapján. A tojást ekkor látják a nyilvántartási számmal. Vegyük sorra, mit is tartalmaz ez:

A TARTÁSI MÓD KÓDJA
A nyilvántartási számot, közismert nevén a termelői kódot mindig a tojáson, és nem a tojásdobozon kell keresni. Az első számjegy jelöli az alkalmazott állattartási módot, a dobozon szerepelhet 0, 1, 2 vagy 3-as szám, melyek jelentése a következő:

• 0 - biotojás, ökológiai tartásból (nálunk elenyésző arányban fordul elő). Az ökológiai termékek előállítására, feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására szigorú szabályok vonatkoznak, így az ökológiai tartásból származó tojások általában a felső árkategóriába tartoznak.
• 1 - szabadtartás, kifutós tartási rendszerből. A tyúkok egész nap a szabad levegőn, zöld növényzettel fedett kifutón vannak, az épületekben pedig mélyalmos rendszer található. Ennél a tartási módnál hektáronként maximum 2500 madár lehet, így a tyúkok szabadon mozoghatnak.
• 2 - alternatív vagy mélyalmos tartási mód. A tyúkok zárt épületben vannak, kisebb a mozgásterük, tojófészket, etetőt, ivóvizet, valamint minimum 15 centiméternyi ülőrudat kell számukra rendelkezésre bocsátani.
• 3 - ketreces tartásmód (az estek többségében – ma még - ez a jellemző). Tyúkonként 550 négyzetcentiméteres ketrecterület a kötelező, etetővel, itatóval és tojásgyűjtő szalaggal. E tartási módnál akár több tízezer madár is lehet egy épületben, polcos rendszerben kialakítva.

Az állatok tartási körülményeinek védelme érdekében 2012 januárjától szigorodnak a ketreces tartásmód szabályai.

A ketreces tartásból származó tojásokat sokszor megtévesztő nevekkel és képekkel próbálják a gyártók vagy forgalmazók palástolni, így zöld mezőn kapirgáló tyúk képe megtalálható a ketreces tartásból származó tyúktojások dobozán is. A tojás minőségét azonban elsősorban nem a tyúk tartásának módja, hanem az határozza meg, hogy mivel etetik.

ORSZÁG- ÉS TELEPAZONOSÍTÓ
Az állattartási technológiát jelző szám után következik a származási ország betűkódja, magyar tojás esetében: „HU”.

Ezt követi az állattartó telep azonosítója, melynek első két számjegye a megye vagy a főváros kódja:

01 - Baranya

02 - Bács- Kiskun

03 - Békés

04 - Borsod-Abaúj-Zemplén

05 - Csongrád

06 - Fejér

07 - Győr-Moson-Sopron

08 - Hajdú-Bihar

09 - Heves

10 - Komárom-Esztergom

11 - Nógrád

12 - Pest

13 - Somogy

14 - Szabolcs-Szatmár-Bereg

15 - Jász-Nagykun-Szolnok

16 - Tolna

17 - Vas

18 - Veszprém

19 - Zala

20 – Budapest

Utána következik az állategészségügyi kerület sorszáma, majd a tojótyúk jelölése: „T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, végezetül – per-jellel elválasztva − az istálló száma.

Helyi piacon történt értékesítéskor ötven darab tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, ha hetente nem értékesít ötszáz tojásnál többet, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét.

A CSOMAGOLÓÜZEM JELE
Ezt az azonosítót, a csomagolókódot nem a tojáson, hanem a tojásdobozon kell keresni. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által vezetett nyilvántartás alapján, az engedéllyel rendelkező üzemek kapják ezt a kódot, ahol szintén az országra, megyére és a megyén belül engedélyezett üzem számkódjára találunk utalást. Mindig kötelező feltüntetni annak a vállalkozásnak a nevét vagy cégnevét is, amely csomagolta vagy csomagoltatta a tojásokat. A név, a cégnév vagy a vállalkozás által használt védjegy − amely lehet több vállalkozás által közösen használt védjegy is − csak úgy tüntethető fel, ha az nem tartalmaz olyan kijelentést vagy jelet, mely a tojások minőségével vagy frissességével, a termelésükhöz használt baromfitartási típussal vagy a tojások eredetével kapcsolatosan megtévesztő lehet.

A tojások hatos vagy tízes dobozokban, illetve 30 darabos tálcán kaphatóak. A tojások számát kötelező a csomagoláson feltüntetni. A nettó mennyiség feltüntetése csak abban az esetben kötelező, ha kevert, vagyis különböző méretű tojások vannak egy csomagban.

TOJÁS-OSZTÁLYOZÁS
A tojásokat méretük és frissességük alapján osztályozzák. A méret szerinti csoportosítást a táblázat tartalmazza. A méret mellett „A” és „B” osztályú tojásokat kell megkülönböztetni. A „B” osztályú tojásokkal üzletben nem találkozhatunk, azok az ipari feldolgozás alapanyagai. Az üzletek polcain tehát csak „A” osztályú tojás lehet.

Az „A” osztályú tojásnak meg kell felelnie a jogszabályi minimumkövetelményeknek. Így például a héja legyen szabályos alakú, tiszta és sértetlen, a sárgája forgatáskor nem távolodhat el értékelhetően a tojás középpontjából, a fehérje pedig tiszta, áttetsző kell, hogy legyen. Az „A” osztályú tojás jelölhető önmagában az „A osztály” kifejezéssel vagy az „A” betűvel vagy a „friss” szó feltüntetésével együtt. A „B” osztályú tojás az a tojás, amely nem felel meg az „A” tojásra előírt jogszabályi minőségi jellemzőknek. A tojás minőségét befolyásolhatja a tyúkok takarmányozása, és a tojótyúk életkora, fajtája is.

MINŐSÉG-MEGŐRZÉSI IDŐ
A minőség-megőrzési időtartam az az idő, ameddig a tojás megfelelő tárolás mellett megőrzi sajátos tulajdonságait. Ezt az időtartamot a tojásrakást követő legfeljebb 28 napos időszakon belül kell meghatározni. A dátumot a megfelelő tárolási körülményekre történő utalás követi.

A tojásokat lehet − bár Magyarországon ritka − a különleges frissességükre utaló jelöléssel értékesíteni, azonban meg kell határozni a maximális időkorlátot, valamint utalni lehet a tojótyúkok különleges takarmány-összetételére is. Az „extra”, vagy „extrafriss” szavak kiegészítő minőségi jelölésként használhatók az „A” osztályú tojást tartalmazó csomagokon a tojásrakást követő kilencedik napig. A takarmányban lévő gabonafélékre kizárólag abban az esetben lehet összetevőként hivatkozni, ha azok az adott takarmány összetételének legalább 60 tömegszázalékát alkotják, amely legfeljebb 15 százalék gabona-mellékterméket tartalmazhat.

CSOMAGOLÁS
A tojások műanyag vagy papírdobozban (ritkábban tálcán) vannak. Mindez környezetvédelmi kérdéseket vet fel, mivel a papíralapú doboz szinte bárhol eldobható, és újrahasznosítható. A műanyag szelektív gyűjtése azonban nem minden településen megoldott. Az újrahasznosítható műanyag mellett szól viszont az erdők védelme. A csomagolásnak mindkét csomagolási módnál ütésállónak, száraznak, tisztának és jó állapotban lévőnek kell lennie, valamint olyan anyagból kell készülnie, amely megóvja a tojást az idegen szagoktól és a minőségromlás kockázatától.

A termelés, tárolás, feldolgozás során kórokozókkal szennyeződhet a tojás. A tojásokat a csomagolóüzemben általában nem szabad lemosni vagy tisztítani, mivel ezek az eljárások károsíthatják a tojáshéjat a baktériumvédelem szempontjából. Az ilyen sérülés a baktériumok héjon át történő behatolását és a nedvességtartalom csökkenését okozhatja, növelve ezáltal a fogyasztói kockázatot, különösen, ha az azt követő szárítási és tárolási körülmények nem megfelelőek. A tojáshéjon megtapadó baktériumok a legveszélyesebbek. Az UV-fénnyel, valamint az ózonnal történt fertőtlenítés a szalmonella elleni hatékony védelmet szolgálja. Otthon, közvetlenül a felhasználás előtt, azonban érdemes a tojáshéjat megtisztítani a szennyeződésektől.

Méretek
A tojásokat súlyuk szerint, a következő kategóriákba kell sorolni:

XL 73 grammtól

L 63-73 gramm

M-L 53-73 gramm

M 53-63 gramm

S-M 63grammig

S 53 grammig

A tojás értéke
A tojás magas tápértékű fehérjéken kívül a C-vitamin kivételével gazdag vitaminokban, valamint kedvező hatású ásványi anyagokat és zsírokat is tartalmaz. Kedvező hatással van az idegrendszeri funkciókra, a memória állapotának fenntartására, valamint az időskori érzékszervi működések megőrzésében is fontos szerepet játszik. Több tojásdobozon szerepelnek hozzáadott anyagok (szelén, E-vitamin, omega-3). Esetenként a koleszterin- vagy a zsírsav-tartalom csökkentésére is utalnak. Az antioxidatív tartalmú szelénnek és az E-vitaminnak az egészségre jótékony hatása van (pl.: májra, szemre, hajra és bőrre). Az omega-3 telítetlen zsírsav megfelelő mértékben történő fenntartásához omega-3 zsírokban gazdag étrendet ajánlanak a szakemberek. A tojás koleszterintartalma csak azok számára jelent veszélyt, akik nem képesek lebontani azt elég gyorsan.

Magyar vagy külföldi?
Magyarnak látszó, lengyel szállítmánnyal kapcsolatban merült fel a fogyasztók megtévesztésének gyanúja a Farm Tojás Kft. által forgalmazott, illetve csomagolt, ámde Lengyelországból származó tálcás tojást árusításával kapcsolatban. A származási hely feltüntetése körüli bizonytalanság jogszabály módosítást tesz szükségessé. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint, az élelmiszer eredetének vagy a származásának helyét csak abban az esetben kötelező feltüntetni, amennyiben megjelölésének hiánya megtévesztő lehet az élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől.

Azonban azt is előírják a jogszabályok, hogy a jelölés és az alkalmazott jelölési módszer nem vezetheti félre az élelmiszer tulajdonságait illetően a fogyasztót, így többek között a származását vagy eredetét és előállítási vagy termelési módját illetően. Tojások esetében a származási ország betűkódja a nyilvántartási számon belül „kódfejtés”, és nem minden esetben ad egyértelmű tájékoztatást a vásárlóknak. Civil szervezetek jogszabály módosítási javaslatot is előterjesztettek a származási hely egyértelmű feltüntetésének érdekében.

A származással kapcsolatos visszaélések mellett egy másik tojásbotrány is foglalkoztatja a közvéleményt. Dioxinnal szennyezett német tojások kerültek forgalomba, Európa nyugati felén a hatóságok sorra találnak dioxinnal szennyezett tojásokból készült élelmiszert, és már dioxint mutattak ki sertések húsában is, mely a gyártók és forgalmazók büntetőjogi felelősségét is maga után vonhatja. A dioxinok különböző vegyi folyamatok nem kívánt melléktermékeként keletkeznek. A vegyületcsoport egyes tagjai rákkeltő hatásúak. A szennyezett zsiradékból készített állateledellel haszonállatokat etettek. Németországban az érintett telepekről származó tojásban és húsban is találtak megnövekedett dioxinszinteket. Valószínűleg Magyarországra nem került szennyezett termék, azonban hazánkban is elrendelték a szigorú és kiterjedt ellenőrzést, a tojáscsomagolókban, az elosztóhelyeken és a raktárakban is ellenőrzik az árukat.