Terítéken a Hungarikum-törvény
Értékek mentén - érdekektől mentesen?
A magyartermék-rendelethez hasonlóan a hungarikum-törvény tervezetének megalkotása sem ment egyik napról a másikra. Az idestova négy éve készülő törvény szakmai alapokon nyugvó tervezetét menet közben érdekcsoportok lobbi-tevékenysége is befolyásolta, illetve módosította. A FÉBÉSZ és a Teszt Plussz Online a kormány által már elfogadott tervezet tartalmát járta körbe.
(FÉBÉSZ - Teszt plussz online)
A magyar fogyasztók közül sajnos csak kevesen vannak tisztában azzal, mi a különbség egy mögöttes tartalom nélküli termékjelölés és egy tanúsítóvédjegy között. Sőt, arról sincs tudomásuk, hogy egyáltalán léteznek olyan emblémák, amelyekkel ellátott termékek minőségi garanciát hordoznak, s ezek a Magyar Szellemi Tulajdon Hivatalánál védjegyoltalom alatt állnak. 


Mai rohanó világunkban gyakran előfordulhat, hogy gyorsan kell finom ételt készítenünk, és az asztalra tennünk vendégeink vagy családunk részére, miközben nem szeretnénk háttérbe szorítani az egészséges táplálkozás szempontjait.
Csokoládé. Van, aki a keserűért rajong, más a tejesre vagy éppen a fehérre esküszik. Esszük táblában, szeletben, tortában és desszertben, hidegen, melegen, finomságokkal töltve és ízesítve. Mindegy, hogy gyerek vagy felnőtt, alig akad a földkerekségen, aki nem szereti. Mi ez a csoda, ez az édes-keserű élvezet, amely jónéhány évszázada töretlenül járja diadalútját?
Tejet mindannyian ittunk életünkben: az anyatejjel kezdve ismerkedünk az egyre szélesedő választékkal, a tejtermékekkel. Hazánkban a tehéntej a legjobban ismert és fogyasztott, de vannak, akik a kecsketejre esküsznek, sőt, a juhtej, a kancatej, a bivalytej is számításba jöhetne.
Korunk terméközönében egyre többször tesszük fel a kérdést, a fogyasztók milyen módon tájékozódhatnak, milyen információk állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy biztonsággal megkülönböztethessék a kiváló minőségű árukat az alacsonyabb színvonalúaktól. Ebben nyújtanak eligazodást a minőséget jelző védjegyek.
Az élelmiszerek gyártása során bekövetkező technológiai hibák, egy-egy alkotórész vagy alapanyag szennyezettsége, továbbá az élelmiszerekben lejátszódó, káros anyagok keletkezésével járó folyamatok, vagy az esetleges manipulációk egyaránt veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét.