Ha tehetné, az egyébként közkedvelt, sokrétű felhasználású piskóta bizonyára tiltakozna ellene, hogy nevét a köznyelv lekicsinylő értelemben, a jelentéktelenség, a kiskaliberűség, esetenként a silány minőség megjelölésére használja. Pedig a piskóta igenis finom. A gyermekek kedvence, a babapiskóta nagy népszerűségnek örvend, így bátran mondhatjuk rá: ez bizony piskóta!
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A babapiskóta önmagában fogyasztva is ízletes, de bébidesszertek egyik fő összetevője, és számos sütemény (piskótatorta, tiramisu, stb.) alkotóeleme. Gyerekeknek hathónapos kortól adható. Jellegzetes formája révén illeszkedik a gyerekkézhez, a két kiszélesedő, lekerekített vég segít abban, hogy könnyen megfogható legyen, és lehetőleg minél nehezebben csússzon ki a még ügyetlen kezekből. Bár elsősorban gyerekcsemegeként szerepel a köztudatban, valljuk be, akadnak felnőttek, akiknél a piskótázás szenvedélye felnőttkorukra is megmaradt. Nem szégyen ez, és még ráadásul kellemes is.

Piskótamúlt
A babapiskóta - olasz nevén savoiardi - eredetileg egy piemontei kekszkülönlegesség, mely több néven is felbukkan a gasztronómiai történelemkönyvekben. Kultúrtörténeti írások szerint az angolszász ladyfinger elnevezés annak köszönhető, hogy a kisült példányok láttán éhes lovagok hölgyek ujjaira asszociáltak. Ehhez a képzettársításhoz azonban tényleg meglehetősen kiéhezettnek kellett lenni, mert ha jobban megnézzük, egy piskóta valójában sokkal inkább hasonlít egy jól megtermett díjbirkózó, mintsem egy kecses nő ujjára.

A piskótát a középkorban a már említett savoiardi-ként emlegették. Nevét egy olasz királyi családról, a Savoyairól kapta. A süteményt egyes források alapján a XI. században is ismerték, mások szerint 1348-ban, egy udvari cukrász a francia király elkápráztatására alkotta meg, a lakoma fényét és élvezeti értékét fokozandó.

A királyok azóta nagyrészt letűntek, de a piskóta megmaradt.

PISKÓTÁZZUNK, DE HOGYAN?
Egyesek a piskóta natúr fogyasztására esküsznek, de ne feledjük, a változatosság sosem árt: ha valamilyen nedves finomságot is magába szív, omlósan jóízű, könnyű, és mámorítóan krémes állaggal kelleti magát. Ezért ha különleges ízekkel szeretnénk kipróbálni, ha vágyunk egy kis ízorgiára, a babapiskótát bátran mártogassuk, használjuk pohárkrémekhez, pudingokhoz, készítsünk vele süteményt, adjuk hozzá egy kehely fagylalthoz. Így, más ínyencségekkel együtt, közösen emelkednek magasabb élvezeti szintre.

Mártogatni kávéba, forrócsokiba, likőrbe, borba és kakaóba érdemes. Amennyiben pohárkrémhez fogyasztjuk, akkor is meg lehet locsolni valamilyen sziruppal, likőrrel, de ha van ideje állni a hűtőben, és a krém állaga elég lágy, a piskótát nem szükséges előkezelni. Ha rapiddesszertre vágyunk, kevés babapiskótából leheletnyi pudinggal, gyümölccsel, netán gyümölcspálinkával vagy likőrrel remek, ellenállhatatlan kreálmányokat készíthetünk. Az olaszok gyakorta használják zuppa iglese-hez vagy zabaglione-hoz, és persze készíthetünk tiramisut, poharakba porciózva.

A babapiskóta hivatalosan is több sütemény alapanyaga. Ilyen a Charlotte-torta, a már említett tiramisu, illetve a firenzei eredetű Zucotto, aminek megalkotóját állítólag a firenzei dóm kupolája ihlette. Első hallásra tán bizarrnak tűnik, de babapiskóta-formában süthetünk sós piskótát is, amit aztán májkrémek, zöldségkrémek, kőrözött mellé tálalhatunk. Ehhez azonban már valóban jó étvágy szükségeltetik.

Készítsük magunk!
Ha időnk engedi, és a baba egészsége fontos számunkra, friss, tartósítószer-mentes babapiskótát süthetünk házilag is. Tudnunk kell, hogy az otthon készültek állaga (masszívsága) nem fogja elérni a nagyüzemi körülmények között előállított, bolti változat konzisztenciáját. Viszont egyedi ízvilágunk szerint alkothatjuk meg: tésztáját ízesíthetjük citrom- és narancshéjjal, vaníliával, fahéjjal, és egyebekkel is. Íme, egy könnyen elkészíthető recept:

Hozzávalók:
- 12 dkg porcukor
- 4 tojás
- 9 dkg rétesliszt
- csipet só

Elkészítés:

A tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját habosra keverjük a cukorral, és hozzáadjuk az átszitált lisztet. A tojásfehérjét felverjük egy csipet sóval, majd óvatosan, hogy a hab meg ne törjön, összekeverjük a lisztes eleggyel. A sütőt 160 fokra előmelegítjük, majd egy sütőpapíros tepsire kanállal rászaggatjuk a tésztát. 20-25 percig sütjük. Mikor már szép világosbarna, kiszedjük. Melegen még kicsit puha, de túlsütni nem szabad! Ha klasszikus formájában szeretnénk viszontlátni a babapiskótát, akkor habzsákból kell kinyomni a tésztát a sütőpapíros tepsire.

A BOLTI KÍNÁLAT
A Magyar Élelmiszerkönyv a babapiskótát az alábbiakban írja le: búzalisztet, tojást, cukrot tartalmazó, lazított tésztából készített, tartós édesipari készítmény. Formája hosszúkás, keskeny, középen karcsúsított, a két végén legömbölyített, egyenlő nagyságú és vastagságú. Színe egyenletes, a halványsárgától a világosbarnáig terjed. Állaga jellegzetesen száraz, törékeny, jól lazított, csomómentes. Illata friss tojásra emlékeztet, íze kellemesen édes.

A hazai boltokban a néhány magyar gyártó által előállított babapiskóta mellett számos import termék kapható. Különböző áruházláncok polcairól, összesen húszféle babapiskótát emeltünk le, és vetettünk alá laboratórium általi érzékszervi és beltartalmi vizsgálatnak. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásaiból kiindulva mérték a nedvességtartalmat, a cukor-, a zsír-, és a nátriumtartalmat. A Magyar Élelmiszerkönyv II. kötete a beltartalmi mutatókat tekintve nemzetközi és hazai szervezetek ajánlásait tartalmazza. Ezek tehát nem kritériumként, hanem irányelvekként kezelendők. Ennek értelmében, a szacharózban (répacukor) kifejezett cukortartalom babapiskótáknál a szárazanyagra számítva legalább 35% (m/m), a zsírtartalom szárazanyagra vetítve 4,0-8,0% (m/m). A szárítási veszteség (tömegállandóságig történő szárítással) 10% alatti értékre van meghatározva.

Az összefoglaló táblázat adataiból kitűnik, hogy néhány babapiskóta vizsgálati mintájának cukortartalma nem érte el a 35%-os határértéket. Ez adódhat abból is, hogy a gyártáskor felhasznált cukor egy része a piskóta felületére kerül, és a csomagolás, valamint a termékkezelés során ez a réteg könnyen lepereghet. A laboratóriumi vizsgálat ugyancsak eltéréseket mutatott ki mind a zsírtartami határértékek, mind a szárítási veszteség kívánalmai terén. Ez - mint említettük - önmagában nem jelenti azt, hogy a gyártó minőségi hibát vétett, pusztán azt, hogy a babapiskótákra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlásoktól eltért. Az eltérő adatokat a táblázatban külön színnel jelöltük.

Bár a 300 mg/100g-os felső határértéket egyik termék sem lépte túl, meglepően eltérő értékeket kaptunk a nátriumtartalom tekintetében. Érdemes átfutni az eredménysort: a legalacsonyabb és a legmagasabb között hajszálpontosan 500%-os különbség mutatkozik! A babapiskótáknál a nátriumtartalom a gyártás során felhasznált adalékanyagokból, elsősorban a térfogatnövelő szerként használt nátrium-hidrogénkarbonátból származhat. Fogyasztói szempontból a magas nátriumtartalom azt jelentheti, a termék fel van „habosítva”, vagyis jelentős térfogatnövelés volt a gyártó célja.

Labortesztünk első helyezettje, azaz a tesztgyőztes a Manner babapiskótája. A minőségi sorrendben ezt követi a Sedita és a Boudoirs.

TOXINVIZSGÁLAT
Bizonyára sokan emlékeznek a tavalyi nyár élelmiszerbotrányára, amikor a hazai üzletláncokba olyan durumbúzából készült liszt került, amely határérték feletti mértékben volt fertőzött a fuzáriumgombák által termelt egyik méreganyaggal, az úgynevezett DON (dezoxinivalenol) toxinnal.

A mikotoxinokat termelő gombákkal az ember évezredek óta „együtt él”. A fuzáriumtoxinok Európa-szerte, így hazánkban is rendszeresen előfordulnak. Egyes becslések szerint a világon termelt termények 25%-a valamilyen mértékben szennyezett velük. A fuzáriumgomba-fajok a növény fejlődése folyamán lepik el a gabonát, és ennek során állítják elő az úgynevezett szántóföldi mikotoxinokat. Szaporodásuknak kedvez az esős, párás időjárás. A toxin képződése a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. A méreganyag főként a gabonamagvak (kukorica, búza) és az azokból előállított termékek fogyasztásával kerülhet az emberi szervezetbe. Mivel a gombák a gabonák maghéja alatt telepednek meg, a teljes kiőrlésű lisztek könnyebben szennyeződhetnek, mint a korpát nem tartalmazó lisztféleségek. A tesztelt babapiskóták fehérlisztből készültek, azonban tájékozódás-jelleggel (Elisa-módszerrel) megvizsgáltattuk azok DON toxin-tartalmát. A vizsgált piskótamintákban a kérdéses mikotoxin csupán nyomokban volt kimutatható, nem érte el a csecsemők és kisgyermekek számára készült-feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és bébiételekre vonatkozó, rendeletben meghatározott 200 mikrogramm/kg-os felső határértéket. A hazai és az uniós szabályozás egyébként szigorú határértékekkel maximálja a mikotoxinok megengedett mennyiségét. E paraméterek általában százszorosan-ezerszeresen túlbiztosítottak, vagyis az emberre veszélyes toxintartalom töredékét engedélyezik a gabonaalapú élelmiszerekben.