Néhány alapvető kifejezést gyűjtöttünk össze, amelyekkel jó tisztában lenni, mielőtt vásárolni indulunk.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)
 

AKCIÓ
Akciós termékkel kapcsolatos kifogás esetében is ugyanolyan igényérvényesítési lehetőségek vannak, mint más termékeknél. Azonban, ha a leértékelés oka a termék valamely hibája, és erre a kereskedő a helyszínen felhívja a figyelmünket, akkor ezzel a hibával kapcsolatban nem élhetünk minőségi kifogással. Vagyis például egy hiányzó gomb miatt leértékelt télikabátot is köteles a kereskedő kicserélni, ha az, az első mosás után tönkrement, viszont a hiányzó gomb miatt nem reklamálhatunk.

ÁRFELTÜNTETÉS
Minden termék eladási árát (egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár), és egységárát (egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár) forintban, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan fel kell tüntetni. Ez az ár a ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és az egyéb kötelező terheket is tartalmazó összeg. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására. Így, amennyiben két összeg van a terméken (például azért, mert akció után a kedvezőbb ár is rajta maradt), a pénztárnál az alacsonyabbat kell kifizetnünk.

BÉKÉLTETŐ TESTÜLET
Abban az esetben, ha a kereskedővel nem sikerült a felmerült jogvitát rendezni − például nem akarja a mobiltelefont kijavíttatni, mert vitatja, hogy hibásan adta el, és szerinte otthon romlott el −, akkor békéltető testülethez lehet fordulni panaszunk rendezése érdekében. Békéltető testület minden megyében és a fővárosban működik, eljárását a panaszosnak kell kezdeményeznie. A testület elsődleges célja az, hogy rövid időn belül, egyezséget hozzon létre a vállalkozás és a fogyasztó között.

CSOMAGOLÁS
Minden terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét. A megfelelő csomagolást a gyártó köteles biztosítani. Ha ezt elmulasztja, akkor azt a kereskedő köteles pótolni. A megfelelően csomagolt terméket azonban haza is kell vinni, a zacskóért külön költséget felszámolhatnak az üzletekben.

DÁTUM
Az élelmiszereken kétféle dátum szerepelhet: hosszabban eltartható élelmiszerek esetében a minőség-megőrzési idő, gyorsan romló élelmiszereknél a fogyaszthatósági idő. A minőség-megőrzési időtartam azt az időtartamot jelenti, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. Például, amíg a bors nem veszít „erejéből”. A feltüntetett időpont után is lehet a terméket kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti vagy megváltozik az állaga. Gyorsan romló élelmiszereknél, így a húsnál és tejtermékeknél is, a fogyaszthatósági idő utáni fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre.

ELŐLEG
A szerződéskötés biztosítékául, a teljes vételár megfizetése előtt a vevő előleget vagy foglalót adhat a vállalkozónak. Vásárláskor az átadott előleg, illetve a foglaló összege is beleszámít a vételárba. Azonban, ha meggondoljuk magunkat vásárlás előtt, akkor az előleg visszajár, de a foglaló nem. Ha a kereskedő nem akarja a megállapodás ellenére a terméket átadni, akkor az előleget vissza kell adnia, foglalónál pedig az átadott összeg kétszeresét kell megfizetnie.

FORGALMAZÓ
A forgalmazó (kereskedő) az a vállalkozás, amely termékét a vevőnek árusítja, és amely hibás teljesítés esetén minden esetben helytállni köteles. Így, amennyiben gond van a megvásárolt termékkel, akkor a forgalmazóhoz lehet visszamenni, és ő köteles panaszunkat kezelni. Nem küldhet tovább a gyártóhoz, mivel a szerződés a forgalmazó és a vevő között áll fenn, a vásárlók szerződéses kapcsolatban nem a gyártóval állnak. Ha a forgalmazónak a hibás teljesítésből eredően követelése van a gyártóval szemben, azt neki kell intéznie és nem a vásárlónak.

GARANCIA
A jótállás, hétköznapi nevén garancia, a kereskedő a hibátlan teljesítésért vállalt helytállását jelenti. Azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki, a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet tartalmazza. A kötelező jótállás a jogszabályban felsorolt termékekre (például mosógép, porszívó, kerékpár) egy év. Ennek ellenére gyakran megesik, hogy a kereskedők kedvezőbb feltételekkel vagy hosszabb időtartamra vállalnak jótállási kötelezettséget. A jótállási idő alatt - vita esetén -, végig a kereskedőnek kell bizonyítani − akár szakértői vélemény beszerzésével −, hogy szerződésszerűen teljesített.

HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG
Jótállási és szavatossági időn belül is elsődlegesen a termék kijavításának vagy cseréjének van helye. Ha erre nincs mód, akkor árleszállítás vagy a vételár visszafizetése következik. Így hibás termék esetében sem kérhetjük vissza azonnal a vételárat, ha a termék javítható vagy a forgalmazó ki tudja cserélni egy ugyanolyanra. Helytállási kötelezettsége a forgalmazónak van, így minden esetben hozzá vihetjük vissza a hibás terméket. Ha a jótállási jegyen fel van tüntetve a javítószolgálat elérhetősége, oda is mehetünk a terméket javíttatni.

INTERNETES VÁSÁRLÁS
Abban az esetben, ha nem üzletben vásárolunk, hanem interneten rendeljük meg a terméket, speciális jogaink vannak. Így – egyebek mellett − a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, akkor is, ha a termék nem hibás. Ebben az esetben mindössze a termék visszaszolgáltatásának költségét kell kifizetnünk, a vételár azonban visszajár. Ezt a kereskedőnek harminc napon belül kell visszafizetnie. Ugyanilyen lehetőségünk van, ha például katalógusból, telefonon vagy egy televíziós ajánlat alapján rendelünk terméket.

JEGYZŐKÖNYV
A kereskedő a panaszról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíteni kell a vevő nevét, címét, a megvásárolt termék megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. Ha a vállalkozás a bejelentéskor nem tud nyilatkozni arról, hogy hogyan rendezi a panaszt, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a vásárlót. A jegyzőkönyv másolatát a vevőnek minden esetben meg kell kapnia.

KÉSEDELEM
Az előre megrendelt árut a kereskedő sokszor nem szállítja ki időben. Ha ebből a vásárlónak kára származik, a kereskedő köteles azt megtéríteni, és ha a késedelem miatt a vevő már nem óhajtja megvásárolni a terméket, akkor elállhat a szerződéstől, és vissza kell kapnia a befizetett vételárat. Például, amennyiben a megrendelt esküvői torta az esküvő utáni nap érkezik, akkor a vételár visszajár, valamint a másik cukrászdából kért megrendelés költségei is felszámíthatók.

LEVÁSÁRLÁS
Ha a kereskedő felajánlja, hogy a hibás termék értékében mást lehet választani az üzletében, vagyis le lehet vásárolni a vételárat, akkor a döntésünkön múlik, hogy ezt elfogadjuk, vagy ragaszkodunk az előzőekben említett jogszabályi lehetőségekhez, a kijavításhoz, a cseréhez, az árleszállításhoz vagy a vételár visszafizetéséhez.

Hibátlan termék esetében, ha nem jó színben vagy nem jó méretben vásároltunk, a kereskedő döntheti el, hogy milyen üzletpolitikát választ panaszunk kezelésére. Ez esetben sem a csere, sem a levásárlás lehetővé tételére nem kötelező, és a vételárat sem köteles visszaadni.

MINŐSÉGI KIFOGÁS, 3 MUNKANAPON BELÜL
Kizárólag a jótállás alá eső termékek esetére vonatkozik az a szabály − és a köztudattal ellentétben hibátlan termékekre sosem −, hogy ha hibás termék esetében a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesítjük csereigényünket, a forgalmazó nem hivatkozhat arra, hogy a terméket javítani tudja. Ekkor köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

NYITVATARTÁSI IDŐ
A kereskedő az üzletének nyitvatartási idejét − a vásárlási szokások, az alkalmazottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével − saját maga állapítja meg. Az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a kereskedelmi hatóság az éjszakai nyitvatartási rendet korlátozhatja, valamint a korlátozás karácsony napján is érvényesül. Így december 24-én − a vendéglátó üzletek, a szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével − az üzletek csak 14 óráig tarthatnak nyitva.

ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ VITÁS ÜGYEK
Külföldön vásárolt, vagy külföldről rendelt terméknél nehezebb az érdekérvényesítés. Ha az Európai Unión belül vásárolunk és problémánk van, akkor az Európai Fogyasztói Központhoz (EFK) lehet fordulni, mely tájékoztatást nyújt a határon átnyúló vásárlással kapcsolatos európai uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, valamint azok érvényesíthetőségéről. Ez év január 3-ától az EFK működtetését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el.

PANASZ
Ha szóban reklamálunk, a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni a panaszt. Ha a vállalkozásnak eltérő álláspontja van, vagy nem tudja azonnal kivizsgálni a panaszt, akkor jegyzőkönyvet kell felvennie. Írásban tett panaszt a kereskedőnek harminc napon belül meg kell válaszolnia, elutasítás esetén indoklásával együtt, valamint tájékoztatást kell adnia arról, hogy mely hatóság vagy békéltető testület eljárása indítható a továbbiakban.

REKLÁM
A kereskedők több helyen reklámozzák termékeit, azonban ennek is megvannak a jogszabályi kötöttségei. Így például tilos reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.

SZAVATOSSÁG
A szavatosság, ugyanúgy mint a jótállás, a kereskedő hibátlan teljesítésért vállalt helytállását jelenti. A kettő között az időtartamban és a bizonyítási tehernél van különbség. Amennyiben a termékre nincs jótállás (például ruhanemű, cipő esetében), fél évig − a szavatosság keretében − ugyanolyan jogaink vannak, mint a jótállásnál. Fél év eltelte után, a vásárlástól számított két évig továbbra is visszavihetjük a hibás árut, azzal, hogy amennyiben a kereskedő nem ismeri el a hiba okát, már nekünk kell szakértői véleménnyel bizonyítani, hogy a hiba nem rendeltetésellenes használat következménye.

TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató üzlettel szemben bejelentést lehet tenni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül például annak valótlan állítása, hogy egy termék alkalmas betegségek gyógyítására, vagy annak a látszanak a keltése, hogy az akciós termék csak egy napig kapható, annak ellenére, hogy hónapokig az üzlet polcain van.

ÜZLETEN KÍVÜL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK
Üzleten kívül kötött szerződések esetén, vagyis például termékbemutatón vásárolt termékeknél, vagy akkor, ha lakásunkon, munkahelyünkön keresnek fel minket azért, hogy vásároljuk meg a felkínált terméket − az internetes vásárláshoz hasonlóan −, speciális jogaink vannak. A termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül indoklás nélkül ezekben az esetekben is elállhatunk a szerződéstől, akkor is, ha a termék nem hibás.

VÁSÁRLÓK KÖNYVE
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. Ebbe lehet beleírni az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszokat és javaslatokat. A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját.