A látszat csal!

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) jelentése szerint 2008-ban mintegy 250 milliárd dollárnyi hamis termék haladt keresztül az országhatárokon. A tendencia alapján ez az érték 2015-re több mint duplájára nő majd, eléri az 1,7 trillió dollárt, miközben 2,5 millió munkahely biztonságát veszélyezteti. Mit tehetnek a fogyasztók a hamisítás ellen? Miként tudjuk elkerülni, hogy hamis terméket vásároljunk? 
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal karöltve ebben próbálunk meg segítséggel szolgálni.

Hamisítás elleni szervezetek és a hatóságok szerint a termékhamisítás napjainkra olyannyira kiterjedt és jövedelmező üzletággá vált, hogy előretörését csakis együttes nemzeti és nemzetközi összefogással lehet megállítani. A bűnüldöző szervek arról beszélnek, egyes termékcsoportokban a hamisítással megszerezhető anyagi haszon réges-rég túllépte a kábítószer-biznisz által nyújtotta lehetőségeket, és már egyes terroristaszervezetek is termékhamisításból fedezik tevékenységüket. A prognózisok azt mutatják, hogy a következő években soha nem látott hamistermék-áradat lepi majd el a nemzetközi piacokat, és zúdul rá a fogyasztókra. A következmények beláthatatlanok. A hamisítók szellemitulajdon-jogokat bitorolnak, kihasználják az eredeti termékek ismertségét, marketingértékét, elvéve a piacokat a gyártók és az arra jogosult forgalmazók elől. Miután egyebek mellett a termékfejlesztéssel, engedélyeztetéssel, marketinggel kapcsolatos kiadások alól mentesülnek, könnyen, gyorsan, csekély ráfordítással, gyakorlatilag izzadságmentesen jutnak tisztességtelen üzleti haszonhoz. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy a hamisítók tevékenysége összességében káros a nemzetgazdaságra, a munkaerőpiacra nézve is, hiszen nem fizetnek adót, nem járulnak hozzá a közterhekhez, alkalmazottaikat jobbára a létminimum alatti bérért, feketén dolgoztatják, amivel további károkat okoznak.

A hamisítás fogalma
Hamisításon általában egy eredeti termék külső megjelenésének lemásolását értjük, amellyel a hamisító célja az eredeti termék ismertségének kihasználása és az üzletihaszon-szerzés. A HENT értelmezésében hamisítás a szellemitulajdon-jogok megsértésének valamennyi formája, függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem (zenemű, filmalkotás, szoftver, stb.), illetve az iparjog-védelmi oltalom (védjegy, földrajzi árujelző, szabadalom, stb.) melyik formájáról, vagy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről van-e szó.

HOL ÁRULNAK HAMIS TERMÉKET?
Az általános fogyasztói köztudatban még mindig az él, hamis termékkel piacokon, kapualjakban és az interneten találkozhatunk. Tény, egyes budapesti és vidéki piacokon bizonyosan hamis termékeket kapunk, de hívtak már vissza nem eredeti márkás sportcipőket és világmárkát utánzó napszemüvegeket áruházláncokból is. Megnyugtató, hogy hazánkban a zárt rendszerű gyógyszer-kereskedelmi láncnak köszönhetően patikákban nem bukkantak még hamis gyógyszerre. A hamisítók elleni harc azért sem könnyű, mert vásárlási szokásaikkal maguk a fogyasztók azok, akik piacot teremtenek, és ezzel támogatják a hamisítók tevékenységét: a hamis ruházati cikkek, illatszerek, zenei CD-k, DVD-filmek és a másolt számítógépes programok keletje egyértelműen ezt eredményezi. Ha egy termék népszerű, a bűnözők roppant rugalmasságot mutatva, azonnal ráállnak a gyártására. A határon túlról érkező hamisítványok lebukásának kockázatát azáltal csökkenhetik, hogy idehaza szerelik össze és csomagolják az áltermékeket.

A termékhamisítók egyik fő célcsoportja a fiatal korosztály - mondja Dr. Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára. - Több termékkategóriában is ők a legveszélyeztetettebbek, gondoljunk csak a márkás ruházati cikkekre, zenei adathordozókra, DVD-filmekre, számítógépes programokra. A hazai statisztika is egyértelműen jelzi, a fiatalok az átlagosnál nyitottabbak a hamis termékek vásárlása iránt, ezért tudatosságuk fokozására nagy hangsúlyt kell fektetni. A vámhatósággal közösen, szemléltetőeszközök felvonultatásával a fiatalok által látogatott rendezvényeken és középiskolákban is rendszeresen szervezünk kiállításokat, rendezvényeket. Időszakos kiadványainkkal, hírleveleinkkel aktuális információkat szeretnénk átadni az érdeklődők és a szélesebb fogyasztói rétegek számára. Az elmúlt évi felmérésünk egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2010-ben csökkent a hamis termékek iránti fogyasztói érdeklődés és elfogadottság.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
A HENT-et 2008-ban a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében hozták létre. A hamisítás elleni küzdelmet érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokkal felruházott testület a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek, valamint a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselőit fogja össze. A testület titkársági feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el. A HENT elérhetősége: hent@hipo.hu. További hasznos linkek: hamisitasellen.hu, hamisgyogyszer.hu.

HOGYAN ISMERHETŐ FEL A HAMISÍTVÁNY?
A termékhamisítás az utóbbi évek során az egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi területté nőtte ki magát. Áruházakban, bevásárlóközpontokban és piacokon jártunk azzal a céllal, hogy feltérképezzük, hétköznapi vásárlásaink alkalmával milyen eséllyel találkozhatunk bizonytalan eredetű termékekkel. Az eredmény elszomorító: kétes forrásból származó, számla és jótállási jegy nélkül árult műszaki cikkek, tiltott hatóanyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők, hamis napszemüvegek, illatszerek, mosószerek, gyógytermékek, ruhaneműk, divattáskák tömkelege kapható idehaza is. Sem fogyasztó, sem fogyasztóvédő nincs könnyű helyzetben, mert bár bizonyos külső jellemzők árulkodó jelként szolgálhatnak, laikusként egyszerű szemrevételezéssel többnyire nem tudjuk megállapítani egy termékről, igazi-e, vagy sem. Ha egy illatszer, kozmetikum vagy mosópor csomagolása megtévesztő, esetleg tökéletes utánzat, nem sok esély van a vásárláskor arra, hogy pusztán érzékszervi úton leleplezzük a turpisságot. A hamisítók tisztában vannak azzal, hogy a termék külső megjelenésén sok múlik. A csomagolóanyagok reprodukálása nem nehéz, korszerű gépek, és a modern nyomdatechnika számukra is elérhetők. És ne feledjük: vannak olyan termékkategóriák, ahol kizárólag laboratóriumi elemzéssel állapítható meg a termékek eredetisége.

Az általunk vásárolt, hamisnak tűnő termékek vizsgálatához Almási Gyula őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szellemitulajdonjog-védelmi Osztálya vezetőjének segítségét kértük, aki rendkívül érdekes és hasznos tanácsokkal, gyakorlati tapasztalatból származó szakmai ismereteket elénk tárva avatott be a hamisítók álcarendszerébe: - Ma már mindent hamisítanak, ami eladható. Egy termék ára önmagában nem feltétlenül nyújt támpontot, vagyis az olcsó áru nem biztos, hogy hamis. Külső megjelenésükben a hamisítványok minőségi fejlődésen mentek keresztül, általánosságban azonban úgy fogalmazhatunk, a bűnözők számára az a leglényegesebb, hogy produktumuk emlékeztessen az utánzott márkára: némelyek megállnak a hasonlóság szintjén, vagyis nem törekednek a tökéletességre. Gyakorta azonban ez is elegendő a fogyasztók megtévesztésére. Ha a hamis termék elnevezése mindössze kis mértékben, például kezdő szótagjában utal a világmárkára, netán a csomagoláson, az árun lévő embléma összességében eltér ugyan az eredetitől, ám bizonyos részleteiben mégis emlékeztet rá, egy gyanútlan és figyelmetlen fogyasztót már ezzel is megtéveszthetik. Tévedés, hogy csak a gyógyszerek, az élelmiszerek, és a kozmetikai cikkek jelentenek veszélyt az egészségre: találkoztunk már súlyos bőrkárosodást okozó festékanyagokkal készült lábbelikkel és veszélyes ruhaneműkkel is. Ugyancsak kockázatot jelentenek a silány minőségű hamis műszaki cikkek.

RUHÁK, CIPŐK, TÁSKÁK
Mi magyarok gyakorta és tudatosan, az uniós átlag feletti mennyiségben veszünk hamis ruhaneműt. Ruházati üzletekben, butikokban hamis ruhákat, sportcipőket és divattáskákat kerestünk. Számtalan világmárka utánzatát meg tudtuk vásárolni, és mint azt a szakember megerősítette, több jó minőségű hamisítvány is akadt köztük. Az álkollekció ismérveit Almási őrnagy az alábbiakban foglalta össze:

Az összkép: - Alapszabály, hogy a vizsgált terméket első körben nem vesszük kézbe, nem fogjuk meg, nem tapogatjuk, mert hacsak nem vagyunk szakértők, ilyen módon egyébként sem tudjuk megállapítani az eredetiségét. Ehelyett figyeljünk az összképre: milyen benyomást tesz ránk a termék, milyen üzenetet hordoz, mit jelez felénk az áru? Hogyan hirdeti-kelleti magát, mit sugall számunkra a címke, az embléma? Nagyon lényeges, hogy a termék megjelenése mennyire hiteles, milyen mértékben adja vissza azt a képet, amit egy márkás terméknek felénk közvetítenie kell.

A csomagolás: - Köznapi szóhasználattal élve, az úgynevezett „zörgős zacskó” nem márkajel. Ha bárhol ilyenben nyújtják át a márkás árut, máris gondoljunk arra, ez bizony átverés. Világmárkához minimum papírdoboz dukál, még inkább díszdoboz.

A kivitelezés: - Ruhaneműn, cipőn, táskán alaposan szemléljük meg a varratokat. Ha bárhol elvarratlan szálakat, bolyhosodást, feslést látunk, legyünk tisztában azzal, ezek mind a hamisítványok ismérvei. Egy világmárkánál a szabás- és varráspontosság alapkövetelmény. Ők precíz technológiával dolgoznak, ezért ilyen jellegű hibákat sosem vétenek: termékeiken a varrások tiszták, egységesek, szimmetrikusak és pontosak. Magától értetődik, hogy a varratok színe is összhangban van a termék színvilágával.

Anyagminőség: - Önmagában az anyag minőségéből nem lehet megállapítani, hogy a termék hamis-e vagy sem!

Színek: - Tovább folytatjuk a külső vizsgálatot, és még mindig nem értünk hozzá a termékhez. Ha a ruházati cikk, a cipő vagy a táska színe, színösszeállítása nem a márkára jellemző, akkor az nem eredeti. Amennyiben nincsen meg a megszokott színegység, ha árnyalatnyi különbségek látszódnak, az szintén gyanúra ad okot. Színeltérés egy magas minőségű terméken nem lehet. A világmárkák ragaszkodnak arculatukhoz, az általuk használt és a reklámjaikban is kihangsúlyozott színvilághoz, és precízen törekednek a cégükre, a termékeikre, az adott termékvonalra, a már bevezetett kollekcióra oly jellemző színek, árnyalatok használatához.

Logók, emblémák: - A hamisítványokon található emblémák sok esetben pontatlanok, szabálytalanok, kontúrjaik elmosódottak, az eredetivel összevetve kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak. A világmárkák termékein a márkajelzés sohasem nyomja el a dizájnt. Amennyiben a márkajelzés túlságosan aránytalan, kirívó, elhelyezkedésében „bontja” a formát, a megjelenést, az a hamis eredetet jelenti. A visszafogott elegancia, a márkajelzések jól látható helyen, ám szolid méretű megjelentetése a híres divatcégek alapkoncepciója, ezzel szemben a hamisítók igyekeznek minél feltűnőbb módon és helyen elhelyezni a márka- és stílusjegyeket.

Csatok és cipzárak: - A mintaként szolgáló táskáról is kézbevétel nélkül megállapítható, hogy hamisítvány, hiszen a rajta lévő cipzár műanyag, holott a világmárkák fém cipzárt használnak. A cipzárak és a csatok formája, mérete és színe eredeti terméken igazodik a termék arculatához. A szóbanforgó táska egyik fémcsatján olyan, számokból és betűkből álló kombináció látható, ami értelmezhetetlen. Tehát ez is hamisítvány.

Címkék: - A címkéken feltüntetett származási ország is lebuktathatja a hamisítványt. Önök egy francia világmárkát jelző ruhaneműt vásároltak, aminek címkéjén származási országként Olaszország szerepel. Ez a cég viszont csak hazájában gyárt. A világcégek egy része a saját gyárában, üzemében állítja elő termékeit, viszont mindegyikőjük zárt értékesítési láncon keresztül forgalmaz. Előfordul, hogy a bűnözők egy olyan országot jelölnek meg származási helyként, ahol az illető cégnek nincs is hivatalos képviselete.

Egy másik női ruhaneműn jól látható, hogy a nyaki címke lifeg, mert csupán egyik oldalán van levarrva. Ezt egy világmárka gyártója nem engedheti meg magának. Vizsgáljuk meg azt is, hogy a szokásos helyen, a ruha belső felületén megtalálható-e a bevarrt kezelési útmutató. Ha ez hiányzik - mint esetünkben is-, akkor bizony a termék nem eredeti.

„FEKETE” MOBIL ÉS ÁL-ILLATSZEREK
A piacokon, kapualjakban, alkalmi eladóktól vásárolt műszaki cikkek között sok a hamisítvány, ezért csak szaküzletben vásároljunk! Az egyik bevásárlóközpontban egyebek mellett mobiltelefon-árusok termékeit vettük szemügyre. Kétes eredetű telefon után nem kellett sokat kutatni, rögtön az első helyen közölték is velünk, számlatömb éppen nincsen a boltban, elégedjünk meg a nyugtával. A számla nélküli eladott híradástechnikai, szórakoztató-elektronikai és egyéb műszaki cikkek eredete megkérdőjelezhető, s mivel meghibásodás esetén a számla és a jótállási jegy együttesen szolgálja a fogyasztói jogérvényesítés alapját, csakis számlával vásároljunk.

Almási őrnagy: - A számla nélkül értékesített mobiltelefonok és műszaki cikkek nem minden esetben hamisítványok. Általában a hasonló módon történt beszerzés miatt adják tovább bizonylat nélkül, de óvatosnak kell lennünk, mert például nagyon sok hamis mobiltöltő van forgalomban, amik a gyenge minőségük miatt túlhevülhetnek, és maradandó egészségkárosodást okozhatnak.

A HENT felméréséből kiderül, a magyar fogyasztók egynegyede nem zárkózik el a hamis illatszerek vásárlásától. Pedig a hamisítványok akár egészségre káros anyagot is tartalmazhatnak. A vezető parfümőrök mintegy 4000 illatanyagból komponálnak, egy parfüm illata esetenként többszáz illatösszetevőből épül fel, ami egyenes arányban az árral. A világmárkák illatai elviekben illetéktelenek által is „összerakhatók”, viszont egyes, üzleti titkot képező komponensek ismerete nélkül a hamisítványok sosem lesznek teljesen hasonlatosak az eredetihez.

Almási őrnagy: - A hamis parfümöket általában már a csomagolásuk elárulja. Díszdobozuk nem a márkára jellemző színvonalú, s a címkék minősége sem megfelelő. A kupak sorjás, a műanyag szívószál nem ér le a flakon aljáig. Az illatot is érdemes letesztelni, de ez nem minden esetben árulkodik az eredetiségről.

CD-K, DVD-K, NAPSZEMÜVEGEK
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület reprezentatív felmérése szerint 2010-ben a magyar lakosság 9%-a töltött le nem legális forrásból származó filmet, zenei tartalmat és szoftvert. Az internetről letöltők körében vezető helyet foglalnak el a fiatalok: az elmúlt egy esztendőben minden ötödik fiatal élt ezzel a lehetőséggel.

Almási őrnagy: - Az illegális szoftverek komoly biztonságtechnikai problémákat okozhatnak, hiszen nem látható előre, a letöltéshez milyen programok csatlakoznak még, amik sérülékennyé tehetik a számítógépet.

Bár a napszemüveg eredetileg szezonális cikk, az általa nyújtott védelmet a nyári hónapokon túl sem mellőzhetjük. Az Ázsia Centerben potom 2500 forintért Chanel és Christian Dior feliratú, az eredetire emlékeztető matricával és dizájnnal ellátott hamisítványokra leltünk. A napszemüvegek 100%-os UV-szűrése ma már jogszabályi előírás, ezért egy optikai üzletben ellenőriztettük a megvásárolt két napszemüveg UV-áteresztését. Egyik modell sem szűrte ki a káros sugarak teljes mennyiségét. Alaposan meg kell tehát gondolni, ál-eleganciánk érdekében megéri-e olyan napszemüveget hordani, aminek viselése kifejezetten ártalmas.

Almási őrnagy: - A világmárkát sejtető napszemüvegeken figyeljük a márkajelzéseket, logókat, azok elhelyezkedését és egyezőségét az eredetivel. Az önök által vásárolt hamis napszemüvegen az illesztések pontatlanok, a csavarok vége kilátszik, a keret nélküli műanyaglencsék szélei sorjásak, ezáltal veszélyesek. Az eredeti termékeken a dizájnt soha nem nyomja el a logó, a diszkréten elegáns cégemblémákat a láthatóság érdekében általában a szárak külső oldalának elülső részén helyezik el. Az elit cégek a napszemüvegekhez egyéb kiegészítők mellett szilárd, tartós tokot és törlőkendőt mellékelnek, a mi esetünkben ez mindössze egy egyszerű, silány textiltok.

„KERESD, MIELŐTT BETILTJÁK!”
Az interneten szinte minden beszerezhető: vényköteles gyógyszer éppúgy, mint ruházati cikk és illatszer. A hatóságok közleménye szerint ezek közül átlagosan minden második hamisítvány. Nem lehet elégszer és kellőképpen kihangsúlyozni, vényköteles gyógyszert semmiképpen, de más egyéb terméket is csak nagy elővigyázatossággal és körültekintéssel szabad online áruházakból vásárolni. Több internetes áruház étrend-kiegészítőinek és különleges táplálkozási célú élelmiszereinek választékát is áttekintettük, és számos olyan árura bukkantunk, amely tiltott hatóanyagot tartalmaz. Egy hazai bolthálózat termékkatalógusában pedig az alábbi szlogenre leltünk: „Keresd, mielőtt betiltják!”. Az étrend-kiegészítők és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek között nemcsak a hamisítványok aránya magas, de sok a regisztráció nélkül forgalomba hozott, adott esetben tiltott, vagy az egészségre káros összetevőket tartalmazó termék is.

Dr. Lugasi Andrea, az Országos Élelmezés- És Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese: - Amennyiben valaki úgy hirdet egy terméket, hogy eleve feltételezi, be fogják tiltani, nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy a termék esetleg problémát okozhat a fogyasztó számára. Úgy vélem, erre a fogyasztónak is oda kell figyelnie. Amennyiben egyértelműen bebizonyosodik, hogy egy termékben egészségkárosító hatású összetevő van, a piacfelügyeleti hatóságoknak van jogosítványuk arra vonatkozóan, hogy a termék forgalmazását korlátozzák vagy megtiltsák. Az OÉTI nem rendelkezik hatósági jogkörrel. Az étrend-kiegészítők hazai forgalmazása OÉTI-bejelentéshez kötött, míg a nyolc terméktípust magában foglaló, különleges táplálkozási célú élelmiszerek közül az anyatej-helyettesítő és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, a gluténmentes élelmiszerek, továbbá az úgynevezett „egyéb különleges táplálkozási célú” élelmiszerekre érvényes a bejelentési kötelezettség. Ezen termékeken túl a gyártót/forgalmazót nem kötelezi bejelentési kötelezettség. A gyártó felelőssége, hogy olyan, biztonságos élelmiszert hozzon forgalomba, mely nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét: ez az élelmiszerekre vonatkozó legfontosabb és legáltalánosabb előírás.

Érdekes statisztikai adatok
Bevallása szerint tavaly egy vagy több alkalommal minden ötödik magyar fogyasztó vásárolt hamis ruházati cikket. A volument tekintve a ruhaneműket a hamis illatszerek (10%) követik, míg viszonylag kevesen vásárolnak hamis élelmiszert (4%) és gyógyszert (1%). A fogyasztók motivációit vizsgálva megállapítható, a hazai fogyasztók hamis terméket elsősorban az olcsóságuk miatt vesznek. A lakosság közel kétharmada (62%) gondolja úgy, az eredeti jobb minőségű, mint a hamisítvány. Az életkor és az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja a hamis termékek iránti affinitást: a 30 év alatti fiatalok nyitottabbak, az idősebbek és a diplomával rendelkezők jobban elzárkóznak a hamisítványok vásárlása elől. (A HENT 2010-es felmérésének adatai.)

A HAMISÍTÓK RITKÁN NYELVÉSZEK
Az élelmiszerek, a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők eredetiségének megállapításához többnyire laboratóriumi vizsgálat szükséges. Aki úgy érzi, bármilyen, bizonytalan eredetű terméket vásárolt, elsősorban a hatóságokhoz (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) fordulhat. A megbízható beszerzési forrás megoldást jelenthet, de sok esetben -például étrend-kiegészítőknél- még ez sem nyújt biztos védelmet. A leggyakrabban az úgynevezett életmódjavító készítményeket hamisítják: fogyókúrás termékeket, vérnyomás-csökkentőket, potencianövelőket. Egy hazai tudományegyetem laboratóriuma a közelmúltban több potencianövelőben a feltüntetett növényi összetevők ellenére szintetikus hatóanyagok jelenlétét mutatta ki. Hogy miért veszélyes ez? Azért, mert a szintetikus hatóanyagok hatása lényegesen erősebb és más jellegű, nem beszélve arról, ha a vevő nem ismeri a készítmény valódi és pontos összetételét, a veszélyeire sem készülhet fel.

Általában hamisítványt takar, ha a címke tájékoztató szövege helyesírási hibát tartalmaz, és ha az összetevők latin vagy kémiai neve helytelenül van feltüntetve. A hamisítók ugyanis ritkán nyelvészek, még ritkábban botanikusok vagy vegyészek…