A tél beköszöntével nemcsak a hideg, de a kórokozók is támadnak, próbára téve immunrendszerünket. A Teszt plussz szeretne néhány jótanáccsal szolgálni, hogyan lehetünk szervezetünk segítségére. Mielőtt azonban Hűbele Balázs módjára megpróbálnánk felturbózni immunműködésünket, nem árt egy gyorstalpalón részt venni.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A védekező-mechanizmusokat illetően. dr. Kádár János immunológus elmagyarázta, hogy az immunrendszer, ahogy a neve is mutatja, nem egyetlen helyre lokalizálódik, hanem összetett rendszer, melynek alkotóelemei változatos módokon hatnak egymásra is. E kifinomult szerveződéshez csak óvatosan szabad közelíteni, mert egy átgondolatlan próbálkozás annyi eredménnyel jár, mintha egy órát egy szöggel próbálnánk megbuherálni.

Védekező-rendszerünknek vannak veleszületett részei, mint a bőr és a nyálkahártya, amelyek a szervezet elsődleges védelmi vonalát alkotják, valamint a fehérvérsejtek, mint a kórokozókat bekebelező falósejtek, az ölősejtek, a granulociták, a nyiroksejtek, mindegyik más feladatra specializálódva. További egységei az úgynevezett memóriasejtek, a kórokozóval való találkozás, a sikeres immunreakció után maradnak vissza, mintegy emléknyomként, megkönnyítve a szervezet dolgát, egy esetleges következő fertőzésnél.

Habár megbetegedés esetén a védekezésért felelős sokféle sejt minden beavatkozás nélkül, magától is képes jól ellátni feladatát, a kórokozók elleni harcba amolyan hátországként mi is besegíthetünk, megadva szervezetünk számára a „külső egészséget”, minden jót, amire szükség lehet: fehérjét, energiát, vitaminokat és ásványi anyagokat, egészséges táplálkozást, napfényt.

MIKROTÁPANYAGOK
Az immunrendszer működése, akárcsak a többi élettani folyamaté, táplálkozással befolyásolható. Bizonyos mikrotápanyagok (vitaminok, nyomelemek) immunfokozó hatással bírnak, ezek hiánya pedig alulműködést eredményez.

A C-vitamin növeli a fehérvérsejtek számát, serkenti tevékenységüket, a D-vitamin szükséges az ölősejtek aktivációjához, az A-vitamin a bőr és a nyálkahártyák megőrzésében játszik szerepet. A nyomelemek közül a szelén fontos antioxidáns, tehát képes hatástalanítani a lebontási folyamatok során keletkező káros szabadgyököket, illetve jelenlétében intenzívebben zajlanak bizonyos immunfolyamatok.

A gyógyszertárakban és a drogériákban beszerezhető, megfelelő összetételű termékekkel serkenthetjük védekező-mechanizmusainkat. Olyan polivitamin-készítményt válasszunk, amelyben egyaránt megtalálhatók vitaminok és nyomelemek, nem túl nagy hatóanyag-tartalommal, nehogy a kényes egyensúly felboruljon.

A mikrotápanyagok mennyiségének növelésével ugyanakkor nem feltétlenül halmozhatunk fel vitaminkészleteket. Egyes táplálék-összetevők, például a vízben oldódó vitaminok, így a C-vitamin is, rövid időn belül fejtik ki jótékony hatásukat, a bevitel után nem sokkal kiürülnek az anyagcserével. Ezzel szemben a zsírban oldódó tápanyagokat, mint a D-vitamint, vasat, szelént, cinket hosszútávon a zsírraktárakban tároljuk, ahonnan ínséges időkben is elérhetőek. Azonban ebből nem következik, hogy nagyobb zsírraktárban nagyobb készlet gyűlik össze…

Állandó riadókészültség
Testünk nagy felületen érintkezik baktériumokkal. Immunrendszerünk szerepe és feladata a szervezet egy részét vagy egészét veszélyeztető, idegen tényezők, többnyire kórokozók elleni fellépés. E küldetés teljesítéséhez meglepő módon szükség is van a kórokozók jelenlétére, amelyek izgalmi állapotba hozzák a szervezetet, és állandó készenlétben tartják a bevetendő egységeket. Ennek híján, steril környezetben a reakciókészség csökken, és a baktériummentes feltételek megszűnése után a szervezet könnyebben betegszik meg. Az immunrendszer tehát nem működhet baktériumok nélkül.

KIEGYENSÚLYOZOTT ÉTREND
A változatos étrend önmagában is szolgáltatja a védekezőrendszerünk számára szükséges tápanyagokat. Kádár doktor elsősorban sok tej fogyasztására bíztat (amennyiben nincs gondunk a tejcukorral, a laktózzal), mert a tejsavó különösen gazdag ellenanyagokban. A tengeri halak szelénnel, a citrusfélék pedig C-vitamin-tartalmukkal vértezik fel testünket. A probiotikumok az immunműködésben is szerepet játszó bélflórát tartják egyensúlyban. Ne feledkezzünk el a megfelelő folyadékfogyasztásról sem!

Óvakodjunk a szélsőségektől, hiszen a haszon könnyen kiadássá változik: a tengeri halak sok szelént tartalmaznak ugyan, de nehézfémeket is, amelyek nagy mennyiségben nem gyakorolnak jótékony hatást a szervezetre. A folyamatosan bevitt, sokféle táplálék nyújtja immunrendszerünk számára a legjobb muníciót!

Rafinált betolakodók
A vírusok célja valamiképp kikerülni az immunrendszer egységeit. Létezésükhöz szükségük van gazdasejtre, amelyben megtelepszenek, átprogramozzák annak működését, arra kényszerítve, hogy saját anyagai helyett új vírusokat építsen fel. Ha a gazdasejt megtelt vírusokkal, elpusztul, az új kórokozók kiszabadulnak, és a következő áldozat után néznek. Csakhogy e folyamatot betegségtünetek, például láz, kiütések kísérik, az immuncsapatok pedig, észlelve a vészjelzést, harcba indulnak, és szerencsés esetben legyőzik a behatolókat. Sőt, a memóriasejtek formájában visszamarad a védettség. Egyes vírusok a sejt örökítőanyagába épülnek be, életben hagyják, sőt, a gazdasejt szaporodáskor továbbítja a vírust; így nem okoznak tüneteket, terjedésükről nem értesül a szervezet. A kórokozók hosszú ideig lappanganak, mígnem valamilyen inger aktivizálja őket. Ilyen rafinált betolakodó a herpesz vírus, amely „beássa magát” az idegszálakba, ahol évekig rejtőzik, mígnem valamilyen hatásra, például lelki megterhelésre előjönnek a bőrtünetek, amelyek, ha el is múlnak, valószínűleg rendszeres látogatók lesznek a későbbiekben is.

ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK
A sokoldalú táplálkozás mellett számos úton befolyásolhatjuk még immunfolyamatainkat. Bizonyos pszichés tényezők képesek serkenteni vagy gátolni a védekezőrendszer működését. A depresszió, vagy a magányosság csökkenti az immunaktivitást, míg a szociális támogatottság érzése növeli. A stresszt rosszul tűrők és a konfliktusokra elfojtással reagálók hajlamosabbak a betegségekre. Stresszes életesemények után gyakrabban következik be megfázás.

Pszichés állapotunk módosítja ideg- és hormonrendszerünket, változásokat idéz elő viselkedésünkben. Például depressziós időszakban jellemzőbb a dohányzás, a rossz alvás és az egészségtelen táplálkozás. Ezek az átalakulások pedig az immunrendszert is befolyásolják, visszafoghatják, így fogékonyabbá válunk a betegségekre, védtelenebbé válunk a kórokozókkal szemben.

A negatív tendenciát megelőzendő gondoskodjunk a feltöltődésről! A napfény, a testmozgás nemcsak kedvünket javítja, de védekezőképességünket is. A szabad ég alatt, aktívan töltött idő lelkünk és testünk épségét is szolgálja.

Kádár doktor a lelki tényezőknél sem győzte hangsúlyozni a változatosság szükségességét. Az állandó pozitív hangulat nem az egészséghez vezető királyi út, a szüntelenül vidám emberek ugyanúgy könnyen válnak betegségek áldozatává, mint az örök elégedetlenkedők. Az egyensúlyhoz jó és rossz egyaránt kell.