Játszóházak

Az óra ketyeg, a játék indul

Az első játszóházak a kilencvenes évek végén jelentek meg Magyarországon, többnyire az elszaporodó plázák (vevőcsalogató) szolgáltatásaként. A gyerekek és szülők egyaránt megkedvelték ezeket a közösségi helyeket, annál inkább, mert egyre több szolgáltatást nyújtottak, nem mellékesen pedig nyugodtan tudott nézelődni az anyuka, amíg csemetéjét egy biztonságos gyermekmegőrzőben tudta.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

Mára már számos, önállóan is működő klasszikus játszóház van, többnyire ugyanazon szolgáltatásokkal: kézműves foglalkozás, ügyességi játékok, speciális mászóka, gumiasztal, ugrálóvár, csúszdák. Nem mindenki nyithat kedve szerint ilyen intézményt. A játszóházak üzemeltetését a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) számú Kormányrendelet írja elő. Nem feltétel, hogy szakképzett munkatársak foglalkozzanak a gyerekekkel, ezért sok szülőnek előítélete van egy-egy hellyel kapcsolatban.

Ugyancsak jelentős a különbség a játszóházak között, hogy amíg az egyik helyen bemehetnek a szülők, addig máshol nem engedik a gyerekek közé őket. A játszótérbe csak a kicsikkel foglalkozó gondozók mehetnek be. A szakértők szerint ma már csak a valamilyen különleges szolgáltatást is nyújtó játszóházaknak van esélyük a hosszútávú működésre.

A játszóházak többségénél az alaptakarítás napi szintű, azaz minden nap letörlik az asztalokat, porszívóznak, felmosnak és rendbeteszik a toaletteket. A játékokat 3-4 naponta törlik át, de a téli időszakban – amikor többen fordulnak meg egy-egy helyen – ezt sűrűbben teszik.

Ha valahol nincs gondozó, ott a fogyatékos és sérült gyerekekkel is a szülőnek, kísérőnek kell foglalkozni. A játszóházban csak annyi a kikötés, hogy kizárólag egészséges gyerek látogathatja őket. Ezt természetesen nem tudják mindenkinél ellenőrizni, de egy piros pöttyökkel „sminkelt” gyereket elküldhetnek, ha úgy vélik, megfertőzheti a többieket.

Napjaink egyik legnagyobb divatja, hogy a csemeték születés- vagy névnapját társaikkal együtt játszóházban ünneplik meg. Ez a szülőnek jóval nagyobb nyugalmat és kényelmet ad, mint egy otthoni szülinapi parti, hiszen a lakásban (kertben) senki nem tesz kárt, nem kell takarítani, mosogatni a buli után. Ugyanakkor jóval többe kerül.

A játszóházi szülinapnál a szülők nyugodtan beszélgethetnek – vagy akár el is mehetnek −, mert addig a gyerekekkel gondozók, bohócok, kézművesek foglalkoznak, miközben uzsonnát, tortát kapnak. Egyes helyek plusz-szolgáltatásként fotósorozatot, esetleg videofilmet is adnak az ünnepeltnek. Természetesen, ezek mind külön költséget jelentenek.

A játszóházakban a legnagyobb eltérés ennek megfelelően az árak között található. Van olyan hely, ahol percdíjat kell fizetni az ott töltött idő után, máshol egy adott időtartamra fix árat szabnak.

Találkoztunk olyan játszóházzal, ahol már havibérletet is lehet venni, így a gyerek egy adott összegért akár 20 napot is ott tölthet. Sőt, akár már éves bérlet is vehető 60 ezer forintért, amikor is egész évben korlátlanul használható az ugrálóvár, a csúszda, a labdatenger és minden egyéb.

A játszóházakban a napijegy ára általában 1500 és 1800 forint között mozog, vagy percenként 20-25 forint. Sok helyen kedvezményeket is adnak. Például létezik szerdai gyereknap, testvér-kedvezmény, csoportos kedvezmény, stb. Van, ahol hosszabb időre lehet venni belépőt, például a 200 perces bérletet 3800, a 400 perceset 6800, míg a 600 perceset 9000 forintért.

Nekünk a legszimpatikusabb kedvezmény az a hely volt, ahol az iskolások az aznapi ötösért 20 percet ingyen játszhatnak.