Tesztünkben kilenc, HD minőségű parányi digitális videokamera mérkőzik meg, hogy kedves leendő gazdája zsebébe férkőzhessen. Az ICRT nemzetközi tesztszervezet „kütyü-osztaga” mindenre kiterjedő munkát végzett, melyet a lehető legmagasabb hatásfokon igyekeztünk sűríteni, hogy véletlenül se jöjjenek zavarba a boltokban.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A nemzetközi tesztszervezet szakemberei összesen kilenc zsebkamerát teszteltek, melyek mindegyik kapható Magyarországon. A típusok egyike sem új, hanem legalább egy éve piacon lévő, kiforrott modell. Mivel az ilyen jellegű készülékek bizonyos jellemzői a rajtuk futó firmware (Az adott gépbe beépített program. A szerk.) kiforrottságától függenek, a tesztben szereplő információkat mindenképpen a firmware verziójának ismeretében ítéljük meg, melyet táblázatunkban feltüntettünk, hiszen a teszt elkészültét követő hónapok során megeshet, hogy több modellnél is szoftverfrissítés látott napvilágot.

FONTOSABB JELLEMZŐK ÉS FELÉPÍTÉS
Vegyük hát sorra a készülékek fizikai jellemzőit, szolgáltatásait. Mindegyik zsebkameráról elmondható, hogy méretük egy átlagos mai mobiltelefon méretének felel meg, bár annál talán kicsit ducibbak. Súlyban mutatnak némi eltérést, a legjobban a Sanyo Xacti húzza le a zsebünket a maga 190 grammjával, míg az Aiptek, találó nevű pencam-je (ceruzakamera – utalva a valóban karcsú készülékházra) csupán 80 grammot nyom (a súly teljes felszereltséggel és üzemkész állapotban értendő). A Sanyo kamerája nem véletlenül nehezebb, ugyanis ez a mezőny egyetlen, optikai zoommal ellátott készüléke. Ötszörös nagyítást tesz lehetővé minőségvesztés nélkül, míg a többiek digitálisan oldják meg a feladatot, optikájuk fix. Zsebkamerákról lévén szó, ahogy azt majd a későbbiekben látni fogjuk, Koltai Lajos-féle snittekkel ne számoljunk. A cél a mindennapi életképek egyszerű rögzítése és megosztása, így az univerzális kis fix-optikák gyújtótávolságát most mellőztük a táblázatból. Egyébként a mezőny fix 3,6 és 7,2 mm között mozog, meglehetősen nagy látószöveg biztosítva. A végállás az egyetlen zoomos kameránál, a Sanyo-nál 34 mm. Az optikánál maradva: makro-funkciót a JVC, a Kodak, a Toshiba és a Sanyo épített készülékébe, az első háromnál ezt mechanikusan állíthatjuk, míg utóbbinál egy szoftverjellemző, mely menüből érhető el.

A csomagolást felbontva látjuk, hogy a gyártók milyen tartozékkal kedveskednek nekünk. Az Aiptek egyetlenként ad sztereó fülhallgatót a kamerájához, a Creative szilikon tokot csomagolt, míg a Mino HD-hez hordtáskát kapunk. Érdekes, hogy lencsevédőre csupán a Sanyo gondolt, viszont a Sony izgalmas kellékkel, egy halszem-adapterrel (360 fokos objektívnek hívják) kedveskedik a bohókás video-bloggereknek. A legjobban egyébként a Toshiba lát el bennünket, kis szütyő mellett törlőkendőt ad készülékéhez, és mini állványt, merthogy mindegyik készüléknek van szabványos állványfoglalata, s ez a Flip kameránál fémből készült.

A csatlakozások tekintetében a kamerák többsége rendelkezik HDMI (l. keretes írásunk!) csatlakozóval (a Flip-nél ez mino HD, a Sonyban és a Sanyonál nincs), kompozit video-kimenetet pedig a Flip Ultra HD kivételével mindegyikben találunk. Adatkapcsolat tekintetében a Sanyo saját speciális USB csatolófelülettel rendelkezik, a többieknél a mini-USB dívik, valamint a beépített USB csatlakozó is elterjedt. Valamennyi gyártó csomagol nekünk adatkábelt, amennyiben a készüléknek beépített csatlakozója van, akkor hosszabbítót. Ezenkívül az Aiptek kivételével audio-video kábelt is mellékelnek. Az Aiptek, egyébként a mezőnyben egyedüliként, beépített hangszóróval sem rendelkezik, igaz – ahogy már említettük - fülhallgatót tartalmaz a csomagja.

Fontos jellemző a tárolókapacitás, aminek szempontjából a mezőny két részre oszlik. Az Aiptek, a Creative és a Flipek beépített, nembővíthető memóriával rendelkeznek, melynek mérete rendszerint 4 és 8 GB. A tényleges felvételi időmaximumok természetesen a minőségtől (felbontás, FPS) függenek, melyeket később részletezünk. A többiek maximálisan 32 gigabájtos SD kártyával bővíthetőek, beépített memóriájuk viszont erősen korlátozott, párszáz megabájtra rúg.

Tápellátás szempontjából mindegyik készülék saját akkumulátorral rendelkezik. Van, ahol ezt a felhasználó is cserélheti, ilyen a Flip HD ultra, a Kodak, a Toshiba, a Sony és a Sanyo. A Sanyo-t kivéve minden készülék USB-n keresztül is tölthető. Vigyázat, a Flipek csak aktív operációs rendszer mellett töltődtek a feltüntetett firmware verzió idejében, míg a Sanyo csak a speciális töltőjével hozható újra üzemképes állapotba. Táblázatunkban feltüntettük még az LCD kijelzők méretét, és ahol ez elérhető volt, ott a gyártó által meghatározott felbontását is, amiből azonban nem feltétlenül lehet következtetni annak használhatóságára és képminőségére. Erre később térünk ki. Hasonlóan a „nagyobb” testvérekhez, a kis zsebkamerák közül az Aiptek és a Toshiba rendelkezik videó lámpával, valamint az előlapon a többeknél is elérhető a felvételt jelző lámpa.

SZOLGÁLTATÁSOK, FELVÉTELI MÓDOK
Most lássuk a video-rögzítési és hangképességeket! A maximális video-felbontás tekintetében a Kodak, a Sony és a Toshiba képes valóban full HD (1080p) felbontásra (l. keretes írásunk!), köztes állapotot a JVC képvisel 1440x1080 pixel felbontással, míg a többiek csupán 720p felbontással rögzítik életünk megörökítésre ítélt mozzanatait, 16:9 képarányban. A készülékek felénél érhető el 4:3-as képarány is (Creative, JVC, Sony, Toshiba, Sanyo). Az említetteken kívül valamennyi modell támogat gyengébb felbontásokat is, ezek közül a szóbajöhető HD, progresszív felbontásokat tüntettük fel, a többit nem részletezzük, hiszen éppen a HD miatt érdekesek ezek a kiskamerák. A legjobb minőségben a Creative Vado képes a legtöbbet rögzíteni 8 GB-os fix memóriájába (131 perc) AVI formátumban (l. keretes írásunk!). Ezzel szemben a Flip Mino HD csupán 60 percre képes 4 GB-nyi memóriájával MP4 fájlban, míg az Aiptek ugyanekkora helyre MOV-ban (l. keretes írásunk!) 100 percre képes. A mezőny fele − amint azt már említettem − SD (HC) kártyát fogad be. Ezeknél az adott memóriakártya méretétől függ a rögzíthető mozgókép-felvételek hossza. Egyébként mindegyik kamera MPEG-4, H.264-es tömörítést alkalmaz, annak ellenére, hogy különböző fájlformátumban mentik produkciónkat. A zsebkamerák 30 képet vesznek fel másodpercenként, a JVC, a Sony, a Toshiba és a Sanyo készüléke képes percenként 60 kép rögzítésére is progresszív pásztázással (FPS).

Sztereo hanggal furcsamód csak páran kényeztetnek el minket. A Flip Ultra HD-ben és a Sanyo Xactiban található dupla mikrofon, a Kodak Zi8 pedig külső mikrofonnal képes sztereó-felvételt rögzíteni. Külön hangrögzítésre csupán az Aiptek és a Sanyo zsebkamerája képes, fényképezésre viszont az említettek mellett a JVC, a Toshiba és a Sony is alkalmas. A Sony, a Sanyo és a Kodak készüléke rendelkezik egyszerre arcfelismerő- és képstabilizátor-funkcióval, emberi arc felismerésére egyébként a Toshiba és a JVC kütyüje is képes.

Értelmező szótár
- HD – High definition / full HD. A HD a video (eredetileg televíziózás) világában azt jelenti, hogy képkockánként legalább 720, vagy (jelenleg maximálisan) 1080 sorban történik a megjelenítés − lásd még 720p, 1080p, ahol a p a progresszív megjelenítést jelenti a váltósorossal szemben. A hagyományos TV-felbontásnál − SD (Standard definition) – részletgazdagabb képet eredményez a HD képernyőfelbontás, amennyiben a megjelenített tartalom HD minőségben készült (és sugárzott). Az 1080p képes készülékeket hirdetik a gyakran látható „full HD” címkével, melyek felbontása 1920 x 1080 képpont (vertikális x horizontális).
- FPS – képkocka per másodperc. A másodpercenként megjelenített képkockák száma. Ezen képkockák lehetnek teljes képkockák (progresszív megjelenítésnél), vagy úgynevezett váltósoros megjelenítésnél („interlaced”) csak a képkocka felét látjuk. Egyik képkocka a páros, az utána következő a páratlan sorokat villantja fel.
- HDMI – High Definition Multimedia Interface / Kompozit video. Csatlakozófelület digitális audio/video jelfolyamok minőségromlás nélküli továbbítására. A ma kapható TV-k, kamerák, házimozi-erősítők és laptopok többsége már rendelkezik ezen csatolófelülettel. Egy hagyományos (analóg) alternatívája a videojel tekintetében az úgynevezett kompozit, mely 3 RCA csatlakozós kábel segítségével viszi át a videojelet.
- USB –Universal Serial Bus. A számítógépek világában ismert csatolószabvány, melynek segítségével külső be- és kiviteli eszközöket (egér, billentyűzet, nyomtató) köthetünk össze számítógépünkkel, de tárolók, kép- és hangalkotó készülékek (digitális kamerák, video-felvevők) és médialejátszók (mp3/mp4 lejátszó, digitális video-lejátszó) is általában így csatlakoztathatók. Többféle formája ismert, mint például az általános mini USB, de léteznek gyártóspecifikus, „saját” USB csatlakozók is. Az USB felületen tápfeszültséget is kapnak az eszközök és a hordozhatók akár tölthetők is. Az USB-szabvány 1,5 MB/s, a 2.0-ás változat 60 MB/s adatátviteli sebességre képes, manapság jönnek az első USB 3.0-ás készülékek.

HASZNÁLHATÓSÁG ÉS KÉNYELEM
Az ICRT tesztelői ezúttal egy nullától induló (és ötig tartó) szubjektív skálán osztályozták a használat kényelmét, egyszerűségét, ahol az 5-ös osztályzat írja le a kánaánt. A felvétel során vizsgálták a felvevőgomb (mellyel mindegyik típus rendelkezik) elérhetőségét és reakcióját, valamint a lencse elhelyezkedését (véletlen tapintás szempontjából). Ebből a szempontból a Sanyo Xacti (3,8) előtt a Kodak Zi8 vizsgázott a legjobban (4,0), míg az Aipteket találták a legzűrösebbnek a tesztelők (2,3). Visszajátszásnál (szünet, gyorstekerés előre és hátra, klipválasztás egyszerűsége) szintén az Aiptek lett a sereghajtó. Ennek kicsi a kijelzője, egyféle tekerési sebessége van, és visszakeresésnél nincsenek indexképek, s csak egy képet vagy a teljes felvételt törölhetjük. A legkényelmesebb visszanézési lehetőségekkel a Kodak Zi8 kecsegtet (3,8).

Kritikus szempont videónk megoszthatóságának kényelme és a megosztás minősége, végtére is alapvetően online felhasználóknak szánt kis masinákról beszélünk. A megosztás egyszerűségénél katasztrofális eredményt (0,5) ért el a JVC, hiszen a mellékelt szoftverrel még a számítógépre sem sikerült feltölteni a képeket. Az Aiptek, a Creative és a Kodak viszont jó eredményeket mutattak fel, esetükben a minőség sem romlott számottevően. A feltöltött minőség szempontjából a Flip kamerák (2), valamint a Sony szerepelt le (0,5), ezeknél ugyanis nem lehet HD-ban online megosztani, így épp a lényeg veszik el. Ezen kívül a Sony modelljénél rendkívül korlátozott felbontást tesz csak lehetővé a szoftver, ami az ICRT tesztelői szerint egyszerűen használhatatlan, szemben az Aiptek pencam-mel, ami itt 4,5-ös osztályzatig vitte. Érdemes megjegyezni, hogy a Sanyo készülékéhez nincsen külön megosztó szoftver, itt videóinkat kötelezően a Youtube-ra tudjuk csak feltölteni: a számítógéppel egyébként valamennyi kamera képes adatkapcsolatot teremteni, külön feltelepítendő szoftver nélkül.

Sokat sejtető paraméter (és bevett tesztszempont), hogy a bekapcsolástól a használatig mennyi idő telik el, nehogy lemaradjunk a lényegről. A legfürgébb a Flip Ultra HD 2,5 másodperccel. Szintén beszédes információ, hogy 10 percnyi video-anyagot a legjobb minőségben mennyi ideig tart számítógépünkre másolni. Ez a JVC esetében 147 másodpercet vett igénybe, a leghatékonyabb a Sanyo Xacti-ja volt, melynél csupán 74 másodpercre volt szükség erre a műveletre. Fontos döntéstámogató tény lehet az akkumulátorok feltöltési ideje is, melyet táblázatunk ugyancsak tartalmaz.

KÉP ÉS HANGMINŐSÉG
A lényeget, nevesen a kis dobozok kép- (ideértve az LCD képvisszaadását is) és hangminőségét a végére hagytuk. Az osztályzatokat a végértékeléssel együtt a táblázaton belül elkülönítve tüntettük fel, mert e szempontokat az ICRT szakemberei a teszt végső eredményénél súlyozottan vették figyelembe. A szakértők rövid szöveges véleménye, értékelése külön cikkben olvasható. A kép- és hangteszten jól szereplő készülékeket egyébként tükrözi a befutási sorrend is, mint arra már utaltunk.

Általánosságban elmondható, hogy e készülékek optikája és mikrofonja sem a csúcskategóriát képviseli. A hangsúlyt a hordozhatóságra, az egyszerű használatra fektették. Aki valódi minőségre vágyik (HD-ben), az inkább egy kompakt méretű videokamerába (camcorder) fektessen. Képalkotásnál általános hiba volt a mozgás „elmosódása”, a túlexponáltság, a színek túltelítettsége, vagy alacsony fényviszonyoknál (12 Lux) az elviselhetetlen képzaj, vagy éppen a teljes sötétség (itt a Creative Vado-nak például sikerül 0,5-ös pontozást elérnie). A tesztben szereplő készülékeknél a kültéri, nappali használat tűnik optimálisnak. Az ICRT tesztelői a hangminőséget még rosszabbnak találták, körülbelül kettes osztályzat az átlag a mezőnyben, tompa dobozhangot rögzítenek zömében a zsebkamerák. A zenénél általában hiányzott a mély tartomány. A gyártók számítása szerint otthoni videók tekintetében ez is megteszi.

Végül szóljanak a fanfárok! Mind összesítésben, mind képminőségben a Flip Ultra HD-ja lett a befutó (5-ből 3,8 pont) jól exponált képpel, elfogadható színekkel, s a nagyfelbontású, méretes, napfénynél is jól látható kijelzővel. Kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott valamennyi fényviszonyban, elfogadható hang és zenei felvételi képességeivel jó választás a digitális zsebkamerák kínálatában. Kistestvére a Mino HD (3,5) foglalja el a dobogó második helyét a nagytestvéréhez hasonló érdemekkel, míg a harmadik helyen megosztva a Kodak Zi8 az 1080p-s full HD felbontásával és funkciógazdag szoftverével és kényelmes használatával, illetve a Sanyo Xacti VPC-CG10-es a legjobb LCD kijelzőjével, kényelmes felvételi és visszajátszási adottságaival ugyancsak vonzó választás lehet. Igaz, az utóbb említett két masina éppen a kép- és hangminősége miatt csúszott a harmadik helyre (3,3 pont), annak ellenére, hogy a használhatóságot és a kényelmet tekintve előrébb is végezhettek volna. Az utolsók keserű sorsa az ICRT tesztjében a JVC GC-FM1 (2,5 pont) számára jutott osztályrészül, a mezőny legrosszabb hangfelvételi képessége és hányattatott sorsú megosztó szoftvere miatt a legkevésbé jó választás lehet.

„Hát csináljunk egy új kategóriát!”
Hangzik el a recept a marketing-igazgatótól, amikor épp a vállalati eladások fenntarthatósága kerül szóba, valamelyik vezető „kütyügyártó” multi-igazgatósági megbeszélésén. A szórakoztató-elektronika pedig gyorsan változó piac, ahol sok függ az olyan új ötletek, fejlesztések életképességétől, amikre az emberek „rákattannak”, majd használni, de legfőképp élvezni kezdik az új kütyüket, melyek gyorsan mindannyiunk vágyának tárgyává válnak. Ma, amikor mi vagyunk az elsőszámú tartalomszolgáltatók, az Internet pedig az elsőszámú médium, „lesz keletje”, gondolták a fejlesztők, amikor létrehoztak egy olcsó, egyszerű, kicsi, de a legújabb képalkotási szabványoknak megfelelő digitális videokamerát, mely statikus adattárolóval és olcsó, buta optikájával strapabíró, hű társunk lesz mindennapi kalandozásaink során két iwiw/Facebook bejelentkezés között (közben, alatt). A piac „pocket videocamera” néven kezdte emlegetni a kis készülékeket, melyre jól csengő tükörfordításunkat használjuk írásunkban: „zsebkamera”.

A kis kütyük története 2008 első felére nyúlik vissza. Ekkor jelent meg a Creative Vado HD-ja, valamint a Cisco által tulajdonolt Flip kamerái is ekkortájt debütáltak a XXI. század kicsi és nagy „videománjainak” legnagyobb örömére. Szépen lassan követte őket a többiek modellje. Nem egyszerű a dolguk a miniatűr digitális kameráknak, hiszen ma már nincs, ki ne rögzítené élete fontosabb pillanatait, képpel, hanggal, valamilyen eszköz segítségével. Kamera van a telefonunkban, a laptopunkban, iPodunkban, a kompakt digitális fényképezőgépek között sincs nagyon már olyan, amelyik ne kecsegtetne hangos mozgókép-felvétellel. Döntő tehát az ár, a minőség és a praktikum, hiszen zsebkameránk csakis ezekkel csábíthat, mivel híján van mindannak a plusznak, melyet akár okos telefon, vagy egy fényképezőgép birtokolhat a video rögzítésen felül. Az optimális arányt eltalálók számíthatnak a vásárlók bizalmára: az ilyesféle „életérzés” kategóriákban bizony elmosódnak a piaci határok, s emiatt kockázatos a terep valamennyi gyártónak. Egy jó zsebkamerával viszont könnyű szerelembe esni, ha egyszerű a kezelése, elfogadható minőségű hangosvideót készíthetünk vele, netalántán jól is néz ki, valamint – egyeseknek a legfontosabb – jól csengő manufaktúra terméke. „Igaz hogy nem tudok vele telefonálni, de ezt viszont nagyon tudja…!” mondhatjuk szomszédunknak, miközben fintorgó arcát vesszük HD minőségben, majd elégedetten ingzsebünkbe csusszantjuk. „Holnapra felraklak a Youtube-ra!” Így megy ez ma.

VÉLEMÉNYEK A KAMERÁKRÓL
Aiptek Pencam Trio HD: Nappali fénynél bizonytalan, túlságosan telített, túlexponált kép, folyton változó fehéregyensúllyal. Mesterséges fénynél elmosódott, zajos kép, a vörös túl hangsúlyos. Egy izzónál alacsony telítettség, megfelelő fényesség, darabos, durva, bizonytalan képminőség. A kijelző apró, sötét, nagyon alacsony felbontású, nem 16:9 méretarányú. A hangminőség beszédnél zajos, halk, fémes, "távoli" konzervhang, míg zenénél az említetteken túl az alacsony frekvenciatartomány is hiányzik.

Creative VF 0580 Vado HD Nappali fénynél jelentősen túlexponált, nagyjából egyenletes képminőséget ad, műfénynél nagyon elmosódott, túlexponált a kép, folyton változó fehéregyensúllyal, egy izzónál pedig nagyon sötét a kép, a színek nem kivehetők. A kijelzőnek alacsony a kontrasztja és a felbontása, napfényben kevésbé látszik, sötét környezetben nagyon sötét, ám jól informál. A hangminősége beszédnél tompa, zajos, kissé halk, míg zenénél torz, ugyancsak tompa hang, kis basszussal.

Flip Mino HD: Nappali fénynél aránylag jól exponált kép, túltelített színek, enyhe zaj, műfénynél változékony fehéregyensúly és színtelítettség, zajos kép, míg egy izzónál n agyon zajos kép jellemzi, ám a színek ez utóbbi esetben is rendben vannak. A kijelző alacsony felbontású, tükröződik, sötét környezetben gyenge, kicsi, viszont jól látható erős napfényben. A hangminőség beszédnél zajos (kong), zenénél fémes, éles hang, bizonytalan jelszint.

Flip Ultra HD: Természetes fénynél aránylag jól exponált kép, túltelített színek jellemzik. Műfényben enyhe zaj, változó fehéregyensúly és színtelítettség, míg egy izzó használatakor zajos kép mutatkozik, a színek rendben vannak. A kijelző mérete és felbontása rendben, sötét környezetben gyenge, erős napfényben jó. A hangminőség beszédnél kicsit éles, zajos, zenénél éles hang, megfelelő basszussal.

JVC GC-FM1: Természetes fényben a mozgás elmosódott, zajos, viszont egyenletes az expozíció. Műfényben durva zaj, mozgáskor hibák, változó expozíció, túlexponáltság jellemzi és egy izzó mellett sötét és zajos a kép. A kijelzőn erős napfényben nem látni semmit, sötétben gyenge. A hang minősége beszédnél nagyon tompa, interferenciás, fütyülést (zajt) hallani, zenénél erősen torzít, és szintén nagyon tompa.

Kodak Zi8: Nappali körülmények között kameramozgáskor elmosódott kép, mozgó témánál képhibák, enyhe zaj, mű fénynél túlexponáltság, mozgáskor homályos, a színek túltelítettek, míg egy izzónál nagyon sötét, homályos és zajos a kép. A kijelző kevésbé olvasható erős napsütésben, viszont nagy és jó felbontású, jól informál, de sötétben gyenge. A hang minősége beszédnél nagyon tompa, enyhén zajos, zenénél is matt, a jelszint bizonytalan.

Sanyo Xacti VPC-CG10: Nappali fényben nagyjából egyenletes a kép minősége, de erősen homályos, túlexponált. Műfényben sárgás színvilágú, túltelített és homályos a kép, egy izzó esetén pedig nagyon sötét, zajos és elmosódott. A kijelző erős napfényben jó, árnyékban rossz, a betekintési szöge állítható, jól informál. A hang minősége beszédnél tompa, dobozhang, interferencia zajokkal, zenénél a magas és alacsony tartományokban jó, ám kicsit kong.

Sony Bloggie MHS-PM5K: Nappali fénynél mozgatáskor elmosódott a kép, lassú az expozíciós szintállítás, műfényben jók a színek, ám mozgáskor elmosódott a kép. Egy izzó mellett nagyon egyenetlen a minőség, zajos a kép, nem működik jól az automatikus érzékelő. A kijelző erős napfénynél és sötétben is gyenge, nagy, ám rosszul beosztott. A hang minősége beszédnél nagyon hangos, zenénél kicsit fémes, a jelerősség bizonytalan, a magas és alacsony tartományokban jó.

Toshiba Camileo S20: Természetes fényben bizonytalan, kamerafordításkor elmosódott kép, alacsony kontraszt, erős túlexponáltság. Mesterséges fényben alacsony kontraszt, telítetlenség, mozgáskor elmosódott kép és túlexponáltság jellemzi. Egy izzó mellett nagyon sötét, zajos és elmosódott, az automatikus érzékelő nem működik. A kijelző képességei erősen korlátozottak napfényben és sötétebb környezetben, viszont nagy, állítható a betekintési szög és jól informál. A hangminőség beszédnél zajos, halk, interferencia tapasztalható, zenénél fémes konzervhang jön, kevés basszussal.