Munkanélküliség – gond minden szinten

A munkanélküliség az utóbbi időben egyre nagyobb gondként jelentkezik, mellyel nemcsak az álláskeresőknek kell szembenézniük, hanem piaci és állami eszközökkel is fel kell venni a versenyt ellene. Munkanélküli, vagyis állástalan, aki képes és akar is dolgozni, de mégsem talál munkát. Sokan vannak ilyen helyzetben, kortól, nemtől, lakhelytől, végzettségtől függetlenül.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A munkaerő-piacon a munkanélküliek is jelen vannak, azonban nem foglalkoztatják őket. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen alkotják a munkaerő-állományt. A közgazdászok többségének álláspontja szerint piacgazdasági rendszerben a munkanélküliség bizonyos mértéke természetesnek mondható. Ezt, a „természetes munkanélküliségi rátát” 5-6 százalék közé helyezik. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. Ezzel a számmal találkozhatunk nap, mint nap a híradásokban. Újabban többnyire arról szólnak a hírek, hogy mennyivel emelkedett újra ez az arány.

SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tavaly novemberi kimutatása szerint a munkanélküliek száma 580,5 ezer fő volt, ebből 53,6 ezer pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban. Ez utóbbiak száma azokon a területeken nőtt erőteljesebben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő volt a növekedés, így Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon.

A pályakezdők számának iskolai végzettség szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 34,6%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 19,4%-uk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 20,2%-uk szakközépiskolát, 14%-uk gimnáziumot, 4,2%-uk technikumot végzett, míg 7,4%-uk felsőfokú végzettségű volt. A múlt év novemberében 77 cég, összesen 2731 főt érintő csoportos létszám-leépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Novemberben tovább csökkent az ide bejelentett állások száma. A munkáltatók 17,9 ezer álláslehetőséget jeleztek, ami az előző hónaphoz képest 26 százalékos, az előző év novemberéhez képest 12 százalékos csökkenést mutat. A novemberi csökkenésben a válság hatása mellett már a szezonális okok is érezhetőek. A szezonális ágazatok munkaerőigénye ilyenkor minden évben mérséklődik.

TÍZ FÖLÖTT ELŐSZÖR
Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat-nak a közleménye szerint, az euro-zónában 10 százalékra nőtt a munkanélküliség, a valutaunió 1999-es létrehozása óta először jelentkezett ilyen magas szám. A 16 országot magába foglaló övezeten belül Spanyolországban volt a legmagasabb, a tavaly novemberi kimutatások alapján 19,4 százalékkal, Hollandiában pedig a legalacsonyabb, 3,9 százalékkal.

Az Európai Unióban a novemberi munkanélküliség 9,5 százalékos volt. Lettországban volt a legmagasabb, 22,3 százalékkal, utána Spanyolország következett, és Hollandia zárta a sort.

A gazdasági válság hatására a munkanélküliség nemzetközi problémává szélesedett, a legnagyobb gondot azonban az álláskereső fizikai és pszichikai állapotromlásának eshetősége jelenti. A foglalkoztatottak egészségügyi állapota jobb, mint a munkanélkülieké - sokan éppen egészségük romlása miatt veszítik el állásukat.

Kifogások
Szinte mindenkinek van munkakereső ismerőse, vagy olyan, aki a közelmúltban munkát keresett, s akiktől hallhatták az álláskeresési tapasztalataikat. Az állásinterjún szinte minden baj lehet. Ha valaki fiatal, akkor az, hogy gyermekvállalás előtt áll. Ha gyermeke van, akkor az, hogy a gyerekek sok elfoglaltsággal járnak. Ha frissdiplomás, akkor az, hogy tapasztalatlan. Ha több diplomája van, akkor az, hogy túlképezett. Ha ötven feletti, akkor az, hogy öreg, és nagy lenne a besorolás szerinti bére. Egyszóval a pályáztató mindig találhat okot és kifogásokat arra, hogy miért nem hívja be az álláskeresőt a második interjúra.

LÁTHATATLAN LÉGIÓ
Az Alkotmány kimondja, hogy a magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, valamint az önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Az ellátáshoz való jogot az állam a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A regisztrált munkanélkülieket a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál tartják nyilván, és jogosultak a munkanélküli ellátások igénybe vételére. A nem regisztrált munkanélküliek nem szerepelnek a nyilvántartásban, így támogatást sem vehetnek igényb,e és számuk sem határozható meg pontosan.

A munkanélküli csak akkor jogosult a támogatásra, ha bejelenti, hogy munkanélkülivé vált. Munkanélkülinek minősül az a személy, aki rendelkezik a munkába álláshoz szükséges feltételekkel, nem nappali tagozatos tanuló, nem kap öregségi nyugdíjat, nem rendelkezik munkaviszonnyal, keresőtevékenységet nem folytat, továbbá együttműködik a munkaügyi hivatallal, és álláskereső személyként szerepel is az állami nyilvántartásában. Az állami támogatás mellett, ha valaki előre be akarja magát biztosítani, akkor munkanélküliség biztosítást köthet. Ez arra az esetre szól, ha a munkavállaló rendes felmondás útján veszíti el az állását, regisztrált álláskeresőként álláskeresési járadékban részesül, és rendelkezik munkanélküliség biztosítással, akkor a biztosító havonta kiegészíti az álláskeresési járadékot a szerződésben kikötött feltételekkel és összeggel.