Pizza sült a sütőnkben

Lássuk be, mirelit pizzából készült vacsorával nem szoktunk dicsekedni, mégis jó, ha a nyersanyag ott lapul a mélyhűtőben. Ha nem volt időnk bevásárolni, ha gyorsan kell valami „ehetőt” az asztalra varázsolni, vagy ha egyszerűen nincs kedvünk máshoz, kényelmes megoldás néhány mozdulattal, percek alatt elkészíteni.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A márkák széles választéka mellett a nagy áruházláncok saját termékkel is gazdagítják a kínálatot. De vajon melyiket érdemes a sütőbe tenni?

Szerkesztőségünk pizzát kedvelő tagjai gyakorló háziasszonyokkal, valamint kifinomult ízlelőbimbókkal rendelkező amatőr fakanálforgatókkal egy csapatot alkotva, háziteszt keretében alapos kóstolásnak vetették alá a felhozatalt, végigízlelve 18, különböző márkájú, gyorsfagyasztott szalámis pizzát. Szándékosan törekedtünk arra, hogy a vélemények ne a hivatásos ítészek és gourmand-ok ízlését tükrözzék, hanem a hazai átlagvásárló számára adjanak eligazodást. Az osztályozáskor szem előtt tartottuk, hogy mirelit pizzákkal van dolgunk, és nem az olasz ristorante-k remekműveit tekintettük elérendő mércének. Mint ahogy a nagyi szilvásgombóca sem vethető össze bolti fagyasztott rokonával, ez esetben sem lehettünk a kelleténél szigorúbbak. Ha valaki gasztronómiai remekre vágyik, azt javasoljuk, hogy ne a hűtőpult felé vegye az irányt. Viszont műfajában igenis voltak gusztusos és finom pizzák és persze kevésbé azok is.

MUSTRA, KÍVÜL-BELÜL
A gyorsfagyasztott pizzák népszerűségét jelzi, hogy egy nagyobb élelmiszer-áruházban több méternyi hűtőpult-szakaszon át válogathatunk a termékek özönében, a különféle ízesítésűek között kalandozva. Nemritkák a figyelem felkeltését szolgáló, megkülönböztető jelzőkkel illetett termékek sem, mint például a „lávakövön sült”, „mélyserpenyős”, stb. A legjellemzőbb a sima sajtos, a sonkás és a szalámis feltét, ezekkel szinte valamennyi gyártó előrukkol. Azért esett a választásunk ez utóbbira, mert karakteres jellege, a szalámik száma és nagysága egyértelmű szempontokat adott az értékeléshez. Fagyasztott terméket mindenki látott már, így bizonyára nem okozunk meglepetést a véleményünkkel, hogy szemre nem igazán kívánatosak. Bizonyára ez is érvként járul ahhoz, hogy túlnyomó többségük papírköntöst kap a gyártósoron.

Mindegyik üzletláncot végiglátogattuk annak érdekében, hogy a megvásárolt termékek reprezentálják az országos kínálatot. Gondosan ügyeltünk arra, hogy a portékát megfelelően szállítsuk, vagyis egy órán belül, hűtőtasakból kivéve kerültek a fagyasztóba, majd másnap a sütőbe. A vizsgálat során a pizzákat légkeveréses típusban, a felhasználási javaslatban megadott hőfokon és időtartamig sütöttük. Megmértük az átmérőjüket, az elkészítés előtti és utáni súlyukat. Összevetettük és igen/nem-válasszal értékeltük, hogy a dobozon feltüntetett kép és a sütés utáni látvány köszönő viszonyban vannak-e egymással. (Értelemszerűen a fóliás termékeknél ez a rubrika üresen maradt.) Ellenőriztük azt is, hogy a pizzák a fotóval egyező számú szalámit tartalmaznak-e.

ÍZEKRE SZEDVE
A vakteszt során a bírálók csak a csomagolásból kihámozott, készresült terméket láthatták, így az értékelésben nem befolyásolhatta őket az esetleges márkapreferencia. Először tesztelték a pizzák illatát, majd megkóstolták külön a tésztát, a szalámit, a paradicsomszósz és a sajt együttesét, végül egy „átfogó harapással” felmérték az együttes ízvilágot. Minden rész-szempontot 1-5 közötti osztályzattal pontoztak. Bár a kóstolók az alaposság kedvéért ízekre szedték a cikkelyeket, a pizzákra a hétköznapokban mégiscsak az összhatás alapján mondunk ítéletet, így az itt kapott pontok duplán annyit nyomtak a latba a végső pontszám kialakításánál. A tesztelőlapok feldolgozásakor, az egyes szempontok értékelésénél a kiugróan alacsony és magas értéket nem vettük figyelembe.

A felhasználási javaslatokat is ellenőriztük. Pontot vontunk le annál a terméknél, amely nem sült meg kellőképpen a megadott időtartamon jóval túl, vagy esetleg túlsült, netalán a csomagoláson nem találtunk egyértelmű, az elkészítésre vonatkozó utasítást. A legtöbb pizza rendben vette ezt az akadályt, ugyanakkor nemegy gyártó eteti vásárlóit cseles, konkrétumokat nélkülöző javaslatokkal, mint például: „Süsse a pizzát a középső rostélyon a sajt felolvadásáig és a pizzalap-szegély megpirulásáig”. Kis odafigyeléssel azonban a konyhakerülők is meg tudnak birkózni a feladattal. A csomagoláson szereplő elkészítési idő automatikus beállítása, a rápillantás mellőzése azonban nem javasolt.

A PARADICSOMTÓL A PÖRKÖLTSZAFTIG
Tesztünk is jól példázta, hogy a modern pizza mára olyan gyűjtőfogalommá vált, amelyhez minden nemzet hozzátette a magáét. Házitesztünk egyik fő konklúziója, hogy az olasz iskola mellett nemcsak a vastagtésztás, feltétben tobzódó amerikai „dömperpizza”, de a magyar jellegzetességeket hordozó, paprikában és kukoricában bővelkedő pörköltszaftos irányzat is megtalálható, sőt, a hazai kínálatot – magától értetődően – ez utóbbi uralta, klasszikus karakter helyett inkább kerek tésztára sütött, melegszendvics-jelleget kölcsönözve a pizzának. E sokszínűség egyetlen árnyoldala, hogy a csomagolásból nem mindig derül ki, milyen a belbecs, például a vastag tészta sincs feltétlenül feltüntetve.

A megmérettetés két felvonásban zajlott. Az eredmények érvényességét erősítendő, az első szakasz győztesét a második menetben a tesztszerkesztők ismét becsempészték a jelöltek közé.

Az összesített értékelést tekintve, egyedüli ötösként a mezőnyt magasan verte, figyelemreméltó latinos bukéjával a Trattoria Alfredo szalámis pizza, amely többszörösen is learatta a babérokat. Második helyezést érdemelt ki a Trattoria Verdi vékonytésztás szalámis pizza, 4,5-ös osztályzattal. A többiről elmondhatjuk, hogy nem voltak kirívó különbségek, a legtöbb szerintünk az erősen átlagos kategóriába esett, számokra fordítva 8 pizza négyes, 6 hármas, 1 pedig kettes osztályzatot kapott.

A zsűri, minden jóindulata ellenére, egy jelöltet megbuktatott. A Pandea Free to Eat gluténmentes pizza lényegében ehetetlennek bizonyult, ami nemcsak a „darás” pizzatésztának volt köszönhető, hanem a gumiízű és kellemetlen szagú szaláminak, és a fura kinézetű, narancsszínű „paradicsomszósznak” is. Több tesztelő javasolta, hogy értesítsük az illetékes hatóságot arról, hogy romlott termékre bukkantunk, míg aztán a beszerzők a tesztelés végén lerántották a leplet a gluténmentes termékről… Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a minősíthetetlenül rossz íze nemcsak a speciális mivoltának volt köszönhető, hiszen a gluténmentes pizzának olyan összetevője is siralmas eredményt ért el az érzékszervi teszten, amely egyébként nem tartalmazott lisztet. Arról nem is beszélve, hogy a gluténmentes jelölés mellet sem az áll az értelmező szótárban, hogy ehetetlen.

A „NAGYKÖNYV” SZERINT
A gyorsfagyasztott pizzákra az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályok, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó előírásai érvényesek.

Ha további feldolgozás nélkül kerül az élelmiszer a fogyasztóhoz, akkor az általános jelölési előírásokon túl a következőket kell betartani:

• a megnevezést a „gyorsfagyasztott” szóval kell kiegészíteni;
• a minőség-megőrzési időtartam mellett meg kell adni a tárolási feltételeket (tárolási hőmérséklet és/vagy a tárolásra alkalmas berendezés), amelynek betartása szolgálja a termék minőségének megőrzését;
• a címkén szerepelnie kell a tétel azonosítását lehetővé tevő megjelölésnek;
• egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a terméket felengedtetés után nem szabad újrafagyasztani.

A jelöléseket a termék csomagolásán vagy megfelelő címkén szükséges feltüntetni.

Az előírás szerint a „gyorsfagyasztott élelmiszer” elnevezés alatt az olyan élelmiszert értjük, amit gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, ennek során a maximális kristályképződés tartományán a termék a jellegétől függően, de a lehető leggyorsabban halad át. Ennek eredményeként a termikus kiegyenlítődést követően minden pontjának hőmérséklete (állandóan) mínusz 18 fok, vagy ennél kisebb érték lesz.

A termék hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a szállításkori rövid ingadozás esetén legfeljebb 3 ^oC-kal, a kiskereskedelmi hűtőpultokban legfeljebb 6 ^oC-kal lehet az előírtnál magasabb.

A gyorsfagyasztott élelmiszerek szállítási, raktározási, tárolási hőmérsékletét a hatóság a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint ellenőrzi.

Az összetevők, az alapanyagok és a technológia meghatározza azt, hogy az adott termék milyen élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet a fogyasztó számára. Az összetevők, alapanyagok közül nagyobb kockázatot jelentenek a magas fehérjetartalmúak, mint például a hús alapanyagok, gombák, tejtermékek. Amennyiben a magas és a kisebb kockázatú összetevőket együttesen alkalmazzák, a magas kockázatú összetevőre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni, tehát olyan technológiai paramétereket, mikrobiológiai kritériumokat, hűtési-tárolási hőmérsékletet, fogyaszthatósági időt kell meghatároznia a termék előállítójának, ami a magas kockázatot képviselő veszélyeket kizárja, és garantálja a fogyasztó asztaláig a termék biztonságosságát.

A pizzán feltétként használható élelmiszerekre nincs jogszabályban előírt követelmény, illetve korlátozás, de a pizzán elhelyezett minden egyes élelmiszer-összetevőre vonatkozó előírást be kell tartani.

Ha a csomagoláson az összetevők között a „szalámi” megnevezés található, akkor a húskészítményekről szóló, a „szalámik” termékcsoportra vonatkozó MÉ előírásoknak, valamint a minőségi és a megnevezésre vonatkozó követelményeknek meg kell felelnie az adott összetevőnek.

A vásárló bármilyen, élelmiszerrel kapcsolatos panaszával vagy közérdekű bejelentésével szóban, írásban vagy elektronikus úton az illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság kerületi hivatalához tud fordulni. A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni, illetve ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével tájékoztatni kell.

AHÁNY NÁCIÓ, ANNYIFÉLE PIZZA
Kétféle pizza létezik: az olasz és a „többi”. Az első igazi „mai” pizzát egy nápolyi úriembernek, bizonyos Raffaele Espositonak köszönhetjük, aki I. Umberto király és hitvese, Margherita Teresa Giovanna nápolyi látogatása alkalmából egy különleges étel megalkotásával lepte meg a párt. Az olasz trikolór színeiben játszó lapos kenyeret paradicsomszósszal, mozzarella sajttal, bazsalikommal fűszerezve tálalta. Így született meg a pizza Margherita, és indult el hódító útjára, először Európában, majd a 1900-as évektől az Új Világot is bekebelezte. Az itáliai specialitást az olaszok később kiegészítették sonkával vagy szalámival, esetleg gombával, törekedve a visszafogott elegancia megőrzésére.

A KEZDETEK
A pizza története egészen az i. e. első századra nyúlik vissza. Vergilius jegyezte le az első receptet az utókor számára, majd Marcus Porcius Cato említi, Róma történetéről szóló írásában. Ez idő tájt még olívaolajjal, fűszerekkel, mézzel megkenve fogyasztották. Egészen a XVI. századig az úgynevezett fehér pizzát ismerték, amit tejföllel, zsírral kentek meg, hiszen a paradicsom ismeretlen volt Európában. Majd a spanyol hódítóknak köszönhetően az öreg kontinensen is elterjedt, miután világossá vált, hogy nem mérgező növény, sőt pompás kiegészítője a kövön sütött lepényeknek.

TUDTA?
A mirelit pizzák eltarthatósági ideje a tárolás szerint változik.

A csomagoláson jelzett szavatossági idő -18 °C-on történő eltartás esetén érvényes, és -12 °C-on történő tárolás esetén néhány hétre, egy hónapra, -6 °C esetében néhány napra, egy hétre csökken.

Hűtőszekrényben 1-3 napig őrizhetjük meg biztonsággal pizzánkat.

PIZZADIETETIKA
A közhiedelemmel ellentétben a pizza nem feltétlenül tartozik a túlsúlyért felelős élelmiszerek közé. Klima Anita dietetikus szerint, ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk és rendszeresen sportolunk, akár minden nap megehetünk egy közepes méretű, vékonytésztás, paradicsomos alapú, sok zöldséggel, sovány hússal megrakott pizzát, hosszútávú komplikációk nélkül. Ellenben, ha valaki alapvetően egészségtelenül él, és a napi főétkezéskor csak bedob egy zsíros, vastagtésztás pizzát, akkor az elhízástól kezdve, annak összes szövődményével együtt számos betegséget beszerezhet.

Ha a mirelit pizzák ízben nem is veszik fel a versenyt az éttermiekkel, mégis van olyan szempont, amely mellettük szól. Külföldi vizsgálatok szerint a gyorsfagyasztott pizzák kevesebb zsírt, ezen belül is kevesebb telített zsírt tartalmaznak, mint helyben sütött társaik, ugyanakkor a zsírtartalmat illetően nem találni különbséget vékony és vastag tésztás termékek között.