Dolgozni nem csak munkahelyen lehet. Sőt, sokak számára ideális megoldás lenne a távmunka, azonban ma Magyarországon nincs könnyű helyzetben, aki így szeretne dolgozni. Egy családanya történetét meghallgatva utánajártunk, mit takar a távmunka fogalma, milyen érvek sorakoznak fel mellette és melyek szólnak ellene, és az infokommunikáció fejlődésével változott-e a munkáltatók és a munkavállalók távmunkához való viszonya. 
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

Ehhez dr. Bihary Pál, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ (BMIK) igazgatójának segítségét kértük.

Olvasónk története
N.R. háromgyerekes anya. Legkisebb fia óvodás, legnagyobb alsótagozatos általános iskolás. Családi körülményeik alakulása miatt – estig dolgozó apa, és hadra nem fogható nagyszülők – három gyerekkel ezelőtti munkahelyére nem tudott visszamenni, mert a brókercég, ahol utoljára dolgozott, nem viseli el a délután háromkor számítógépét elzáró, munkahelyét elhagyó családanya otthoni kötelezettségeit. Márpedig három gyerek „mozgatása” – különórák, edzések, óvodából és iskolából való hazavitel – elég komoly szervezési feladatot jelent.

Nem lepődött meg Bihary Pál a történetünkben szereplő személy, N.R. történetén. Sok kedvező és kedvezőtlen tapasztalat hozható fel a távmunka mellett, illetve ellen. A BMIK-ban például dolgoztak távmunkában, és tapasztalatai nagyon pozitívak.

A távmunka, − amelyet az információs és kommunikációs technológia fejlődése hozott létre − nem tekinthető tipikus foglalkoztatási formának. Ilyenkor a munkavállaló a munkahelyétől távol is elláthatja munkáját, amennyiben megfelelő számítógéppel, s hozzá olyan kapcsolattal rendelkezik, amelynek segítségével a munkaadó és munkavállaló az e-mail mellett akár a nap 24 órájában közvetlen kép- és hang-összeköttetésben lehet.

A két nyelvet beszélő intelligens nő nemcsak a család pénzügyi helyzete okán szeretne ismét dolgozni. Úgy érzi, hogy szellemi kapacitása, energiái és igényei nem háztartásvezetésre rendelték. Álláskeresései során azonban mindannyiszor elnéző mosollyal nyugtázták a családi állapotát firtató kérdésre adott válaszát. Gyerekeit letagadni pedig még a munka reményében sem akarja, ráadásul az első influenza-járvány, vagy oktatás nélküli munkanap lebuktatná. Hónapok kudarccal végződő állásinterjúi után úgy látta, számára a távmunka az egyetlen igazi megoldás.

KONZERVATÍV MUNKAADÓK
Naponta többszázezer ember utazik A és B pont között, üzemanyagot használva, környezetet szennyezve, és nem utolsósorban saját idejét töltve feleslegesen, az irodák nagy részében pedig többnyire napi hat órát tölt a számítógépe előtt. Irodákban, amelyek egy részének fenntartása ezért energia- és pénzpazarlás. Nem elhanyagolható érv a távmunka mellett az sem, hogy a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségekben élők az ország, netán a világ egy más pontján így találhatnának munkát.

N.R.-nek nagy sebességű az internetkapcsolata, számítógépes felhasználói tudása, otthona megfelelő, idejét mindig okosan osztotta be. Három gyerek mellett kénytelen volt megtanulni, hogy a délután abbamaradt munkát este, vagy hajnalban fejezze be. Az ismeretségi körben történt érdeklődés után interneten található távmunka-hirdetések böngészésébe kezdett.

A munkaadók között jellemzően konzervatív gyakorlat uralkodik, a hagyományok szerint a munka a munkavállalóval való fizikai együttlétet feltételez, közvetlen kapcsolatot igényel. Üdítő kivételek az információtechnológiához (IT) kötődő cégek, amelyek munkavállalóik 60-70 százalékát foglalkoztatják részben, vagy teljesen távmunkában. Fontos szempont a munkavállalók alkalmassága is. Ugyanis nem mindenki képes távmunkára. Magas színvonalú szakmai, pszichológiai, informatikai képességek kellenek ahhoz, hogy valaki önálló munkavégzésre alkalmas legyen. A távmunka stabil informatikai és szakmai ismereteket, megfelelő otthoni körülményeket – Home Office – és sajátos beállítódásra igényel, hiszen a távdolgozónak jól kell tűrnie a magányt és az elszigeteltséget. Fontos hangsúlyozni: a távmunka mindkét részről csak önkéntes alapon vállalható foglalkoztatási forma.

N.R. a „Szeretne napi 100 dollárt keresni?” típusú hirdetéseket eleve kizárta, és nagy önismerettel rendelkezve azt is tudta, hogy terméket – legyen az biztosítás, vagy kozmetikum – eladni nem tud, a „hálózati kereskedelmi rendszer” (MLM) pedig mindig viszolygást váltott ki belőle. Maradtak hát a reményt keltő adatrögzítést kínáló, és az „otthoni munka, csak egy számítógép és internet kell hozzá” mondattal kezdődő hirdetések.

MUNKAJOGI KÉRDÉSEK
A távmunkával kapcsolatban munkajogi szempontból sem tökéletesen tiszta a kép. Bár a Munka Törvénykönyve és az Európai Unió Távmunka Charta-ja szabályozza ezt a foglalkoztatási formát, számtalan részprobléma akadhat a munkahelyi (?) balesetektől, a munka céljára használt eszközök meghibásodásáig. Az angolszász és a skandináv országokban rendkívül elterjedt a távmunka. A munkavállalók 30-40 százaléka dolgozik így. A magyar gyakorlat nem írható le ilyen egyszerűen. Jelenleg 4-5 százalékos az arány, ami körülbelül 150 ezer embert jelent. Azonban a hazai szokások szerint csak az távmunkás, aki napi 8 órában heti 5 napon át dolgozik munkahelyétől távol. Tehát nem számítanak ebbe a statisztikába azok, akiknek csak részben ilyen a munkájuk. Ha az angolszász mérésekhez hasonlóan őket is a távmunkások közé számítanánk, az arány 15-20 százalékos volna. A távmunkában való foglalkoztatás kialakulásának többféle módja van. A legjobb, mert legtermészetesebben kialakuló forma az, amikor a hagyományos foglalkoztatásból belső fejlődés eredményeképp választódnak ki az erre alkalmas munkavállalók. A másik lehetőség pedig az, amikor a munkavállaló az interneten megjelenő kínálatra hagyatkozik. Ebben az esetben azonban sok a kifogásolható szereplő.

GYANÚS HIRDETÉSEK
N.R. furcsának találta, hogy cégmegjelölés és név nem szerepel a hirdetések nagy részében, de elküldte néhány e-mail-címre a jelentkezését. Hatodik érzéke jól súgott: a hirdetések egytől egyig valamiféle adatbázisokhoz való hozzáféréssel kecsegtettek néhányszáz forint átutalása után. Ő nem regisztrált a „minimális befektetést igénylő” lehetőségekre, azonban nyilván sok kiszolgáltatott munkakeresőt palizhatnak be így. N. R. pedig tovább keres és keres…

Minden olyan hirdetés és közvetítés tisztességtelen, amely mögött nem szerepel leinformálható cég, telefonszám, cégbírósági adat, üzleti referencia, különösen, ha anélkül kér pénzt, hogy bármi történt volna a közvetítési folyamatban. Nagy hírnévvel rendelkező munkaközvetítő cégek esetében kisebb a kockázat. A legtisztább az, amikor személyes találkozó is létrejön a munkaadó és munkavállaló között, akik megállapodnak a feltételekről és a követelményekről. Persze száz százalékos biztonság nincs, naiv embereket mindig nagyon könnyű megvezetni.

A távmunka tehát egyre terjedő, növekvő munkavállalási forma, amely azonban nagyon nehezen sorolható keretek közé. Több cég vált már naggyá Magyarországon távmunkával, köztük szoftverfejlesztő vállalkozások. Akadnak más cégek is, amelyek szívesen dolgoztatnának így, de nem találnak megfelelő munkavállalót.

Az infokommunikáció fejlődése gyorsabbnak látszik, mint munkáltatók és a munkavállalók hozzáállásának változása, de ez érthető, mert egy új munkakultúra bevezetéséhez új szemléletre van szükség. A jelenlegi képlékeny viszonyok ellenére a munkapszichológia a jövő dinamikusan fejlődő lehetőségeként látja a távmunkát, amely azonban még csiszolást igényel. Krasz Katalin munkapszichológus, a Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékének oktatója segített eligazodni e modern munkaszervezés előnyei és buktatói között.

ELŐNYÖK
A távmunka előnyeit az időmegtakarításban, a fluktuáció csökkenésében és a költséghatékonyságban látják a szakemberek, amit a kutatások nagyrészt alátámasztanak. A budapesti munkavállalók átlagosan napi másfél órát ingáznak, ennek az időtartamnak a megtakarításával évi 50 munkanapnyi időt nyerne mind a cég, mind a dolgozó. A felmérések szerint a munkavállalók az így megtakarított idő 60 százalékát munkára, 40 százalékát magáncélra fordítják.

A távmunkában dolgozók jobban képesek összeegyeztetni a hivatást a magánélettel, ennek köszönhetően elégedettebbek a céggel, életminőségük javul, és ami a legfontosabb, nem akarnak új munkahely után nézni.

A költséghatékonyság kérdése már nem ilyen sima ügy. Habár nincs szükség helyhez kötött erőforrásokra, azaz irodára, az infrastruktúra kiépítése és a betanítás jelentős kiadásokkal jár, és az átállást nem lehet egyik napról a másikra lebonyolítani. A költségek megtérülése a második évtől várható reálisan.

Virtuális irodák
A távmunka lényege, hogy a munka nem egy tényleges iroda fizikai terében, hanem egy virtuális irodában zajlik. Ennek tényleges helye lehet a munkavállaló otthona, esetleg egy kávézó, sőt, akár egy repülőgép is, attól függően, épp hol tartózkodik a munkavállaló. A virtuális iroda infrastruktúrája a notebookból, a mobiltelefonból, a messengerből és az internetből áll, ezekkel az eszközökkel zajlik a munkavégzés és a kollégák egymás közti kommunikációja. Természetesen sor kerülhet személyes megbeszélésekre is, csak ritkábban a korábban megszokottnál. A titkos adatok védelme is megoldható virtuális magánhálózat kiépítésével. A virtuális infrastruktúra kiépítésének és javításának költségeit a cég állja, a közüzemi számlák egy részét vagy egészét a munkavállaló.

BUKTATÓK
Az infrastruktúra kiépítésével járó kezdeti többletköltség mellett számos buktató áll még a sikeres távmunkáztatás útjában. Joghézagok tátongnak a munkaidő megállapítását, a szabadságolást és a betegszabadságot, illetve a közüzemi számlák finanszírozását illetően, az eszközhasználatot pedig megnehezítik a rugalmatlan szolgáltatók.

Nem minden munkáltató tartja eredményesnek a munkavégzés „kiszervezését” az irodából: egy részük úgy látja, csökken a hatékonyság, és akadályokba ütközik az ellenőrzés. Nehezen követhető, ki mennyi időt foglalkozik egy feladattal, és a munkanap önszabályozása is nehézséget jelent a dolgozóknak: vagy több, vagy kevesebb időt töltenek munkával, mint egy átlagos munkanapon.

Mikor végezhető távmunka?

• projekt vagy munkafolyamat-jellegű munka esetén, ha a munka több részfeladatból áll
• nincs szükség a helyhez kötött erőforrások felhasználására (például irodára)
• nincs szükség a munkatársak közötti intenzív személyes kommunikációra
• kiépült az infrastruktúra
• a résztvevők tisztázták az ellenőrzési pontokat egy-egy munkafázis után

ÚTBAN A JÖVŐ FELÉ
A távmunka útjába gördülő jelenlegi akadályok feloldásához átfogó szemléletváltásra lenne szükség. Át kell szervezni az ellenőrzési rendszert, gyakoribb beszámoltatást beiktatva az egyes munkafázisok után, mint a közös légtérben végzett munka esetében. A munkavállalóknak meg kell tanulnia kisebb részfeladatot is határidőre elvégezni, és arról kollégáit informálni.

A legkényesebb rész a korábbi termelékenység megőrzése, akkor is, ha már nem tart sakkban a félelem attól, hogy a szomszéd szobából felbukkanhat a főnök, ellenőrző körutat tartani. A kulcs a dolgozók ösztönzöttségében rejlik: a megfelelő hatékonyságot az garantálja a legjobban, ha a munkavállaló számára is fontos, hogy teljesítse a feladatot, ha érték számára a munka, amit végez. Ebben az esetben a dolgozó képessé válik saját magától, belülről ellenőrizni a munkavégzését, és nem, vagy kevesebb szükség lesz a kívülről kapott, főnöki kontrollra.

A vezetőknek pedig képessé kell válniuk arra, hogy elengedjék a szorosan tartott gyeplőt, és ellenőrzés helyett bizalommal tiszteljék meg az alkalmazottaikat.