Értékek mentén - érdekektől mentesen?

A magyartermék-rendelethez hasonlóan a hungarikum-törvény tervezetének megalkotása sem ment egyik napról a másikra. Az idestova négy éve készülő törvény szakmai alapokon nyugvó tervezetét menet közben érdekcsoportok lobbi-tevékenysége is befolyásolta, illetve módosította.
(FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)

A FÉBÉSZ és a Teszt Plussz Online a kormány által már elfogadott tervezet tartalmát járta körbe. Értékes segítséget kaptunk ebben Birinyi Józseftől, a Hungarikum Szövetség elnökétől, a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetőjétől.

A hungarikum-törvény megalkotásának gondolata 2008-ban fogalmazódott meg (77/2008-as OGY-határozat). Ezt követően a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport keretében elkezdődött a hungarikum törvény stratégiájának elkészítése, az érdemi előkészítő munka, és az elmúlt évben még úgy tűnt, 2011 őszén az országgyűlés elé kerülhet a törvénytervezet. Sajnos, ez nem így történt. Újabb és újabb egyeztetésekre került sor, aminek oka - szintúgy, mint a magyartermék-rendelet esetében – elsősorban egyes érdekcsoportok hathatós lobbi-tevékenységében keresendő. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól pár héttel ezelőtt kapott tájékoztatás szerint, a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése és társadalmi vitája lezárult. A jogalkotási folyamat az utolsó fázisába lépett, a tervezet a tavaszi ülésszakban kerülhet az Országgyűlés elé, ennek megfelelően a törvény hatályba lépése 2012 első felében várható.  

A törvénytervezet megfogalmazása alapján a hungarikum olyan, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada, nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban történt létrejötte és nemzetközi szintű elismertetése után belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként, vagy a már korábban elvégzett nemzetközi, továbbá hazai szakmai vagy jogi elismertetést követően a Hungarikum Nemzeti Bizottság hungarikummá minősít. Röviden tehát hungarikum lehet mindaz, melyet a magyarországi, de legalább egy meghatározott tájegység lakossága magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, továbbá külföldön is magyar sajátosságként ismerhető, illetve ismertethető meg. 

Ahhoz, hogy egy termék, szolgáltatás vagy valamely természeti érték bekerüljön a hungarikumok közé, elsősorban a Kárpát-medencéhez, Magyarországhoz, a magyar kultúrkörhöz kell kötődnie. Amikor termék-megjelenésű hungarikumokról, beszélünk, nem elsősorban annak összetételére, hanem a végső állapotára kell koncentrálnunk, szól a törvénytervezet meghatározása, indoklásként kiemelve: nagyon sok olyan termékünk van, amelynek alapanyaga nem magyar, ezért a tervezet úgy készült, hogy az ilyen termékek esetében a receptúra, a feldolgozási folyamat az, amelynek hazánkhoz kell kötődnie. 

A tervezett hungarikum-gyűjteményben szereplő élelmiszer-ipari termékek külön védjegyhasználati jogot is kapnának, amelyet a termék népszerűsítésére, a külpiacokkal való megismertetésére használhatnak fel a gyártók. A későbbiek során egy több tízmilliárdos költségvetési kerettel gazdálkodó intézmény, a „Hungarikum Ház” is létrejöhet, ha a parlament ezt elfogadja. Az ide bekerülő hungarikumok nagyon komoly gazdasági előnyökhöz juttathatják e termékek, szolgáltatások tulajdonosait.

A GAZDASÁGI ÉRDEK MÁSODLAGOS!
Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke, a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetője, a hungarikum-törvény stratégiájának alkotója készséggel avatott be a hungarikum-törvény részleteibe:

- A hungarikum-kerettörvény az elfogadást követő 60 nap múlva kerül kihirdetésre. Legoptimistább számítások szerint is csak az év végére készülhetnek el a konkrét végrehajtási utasítások. A törvénytervezetet ugyan már az országgyűlés tavaszi időszakában előterjesztik, de időre van szükség ahhoz, hogy a kerettörvényből végső törvény szülessen. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. december 23-án adta ki azt a törvénytervezetet, amit az agrártárca az eredeti (a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport által készített) elképzelésekhez képest jelentősen módosított és leszűkített. A mostani, immár harmadik minisztériumi törvénytervezet sokkal jobb ugyan, mint az előző kettő volt, de alapkoncepciójában kifogásolható, mert a VM egyfajta agráriumtörvényt akar belőle kreálni. Mi szakmai indokokkal alátámasztva megfogalmaztuk és továbbítottuk az illetékesek felé, mi szükséges ahhoz, hogy elfogadható és működőképes legyen, ám a jelenlegi tervezetben ez nem jelenik meg. 

A Hungarikum Szövetség egy független szakmai csoport, azok voltunk, és azok is maradunk. A szövetség jelenlegi 18 tagja egybehangzóan azt az álláspontot képviselte, s képviseli, hogy ez egy értékalapú rendszer kell, hogy legyen, és ne engedjük, hogy kialakuljon a „negatív” hungarikumok köre. Nem fogadható el, hogy egy minisztérium a hungarikumok fogalomkörét kisajátítsa, miként az sem, hogy a Hungarikum Nemzeti Bizottság elnöke a Vidékfejlesztési Minisztérium mindenkori minisztere legyen. Már a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport első tanulmányába belefoglaltuk és közzétettük, hogy a hungarikum-törvény minden ágazatot érint, nemcsak az agrárágazatot. A magyar termékek fogalmi rendszerét behatárolhatja a VM vagy a kormány, a hungarikumokét azonban megítélésünk szerint nem. Azt sem tartanánk szerencsésnek, ha a hungarikum-tanúsítóvédjegyeket a VM jegyezné be, mert minden hungarikumot a maga szakterületén belül kell értékelni. Ha áruként jelenik meg, áruként, ha értékként, nemzeti kincsként, szerzői alkotásként, akkor az adott kategóriára vonatkozó szabályok szerint kell minősíteni.

Reménykedünk abban, hogy hároméves munkánk nem vész kárba: szorgalmazzuk, legyenek érdekegyeztetések országon belül és kívül, de csakis az érték mentén érvényesülhessen a gazdasági érdek. Sajnálatos módon, már a kezdetektől három nagy lobbi-csoport is bekapcsolódott a folyamatba, és megpróbálták kisajátítani mindazt, amit szakmai alapokon kidolgoztunk. A mi célunk azonban nem gazdasági érdekek alapján érvényesülő, hanem egy értékalapú rendszer létrehozása. Fontos szempont persze, hogy mindenki megtalálja a számításait, de ez csakis értékeken nyugvó konstrukcióban valósulhat meg. A jelenlegi törvénytervezetben az érték az érdek rovására megy, ezért ez a jogszabály-tervezet zömmel nem a magyarság, a nemzet, és nem közös örökségünk érdekeit szolgálja. Annak idején megfogalmaztam egy szlogent, ami úgy tűnik, egyre aktuálisabb: AZ ÉRTÉK A MÉRTÉK!