A háztartási kekszek alapanyagainak natúr elődeit már az ősember is előszeretettel fogyasztotta. Manapság a kekszek megannyi változatából válogathatunk. Közöttük a legáltalánosabban elterjedt, a legváltozatosabb felhasználású, a kekszek szürke eminenciása: a háztartási keksz.
(FÉBÉSZ - Teszt plussz online)

A háztartási keksz - talán éppen visszafogott ízvilágának köszönhetően - a háztartások Jolly Joker-e: reggeli gyanánt és mellé éppúgy fogyasztható, mint kiegészítő fogásként, bármely alkalomkor. Teába, kakaóba, tejbe mártva puha, átitatott finomságot kapunk, de vannak, akik nutellával vagy mézzel megspékelve élvezik univerzálisságát. S mivel szénhidrát-tartalma sem lebecsülendő, gyerekek számára a reszelt almával vegyített reszelt keksz igazi csemege.

MIT NEVEZÜNK KEKSZNEK?
A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a keksz olyan tartós édesipari lisztes készítmény, mely búzalisztből, esetenként egyéb gabonaőrleményből, zsiradékból, cukorból, ízesítőanyagok hozzáadását követően egyneműsített, lazított, formázott, sütéssel előállított termék. A vegyszeres lazításhoz kémiai lazítószereket használnak. A keksz édes vagy sós, dúsított, töltetlen vagy töltött, bevonat nélküli, részben vagy teljesen bevont, illetve díszített változatban készülhet. A kekszek négy fajtája (vajas keksz, omlós keksz, sós keksz, háztartási keksz) közül a háztartási kekszek ismérve, hogy tej és tojás felhasználása nélkül gyártják, töltetlenek, bevonat és dúsítás nélküliek. Zsírtartalmuk legfeljebb 14% (m/m), szárazanyagra számítva.

KEKSZ-TÖRTÉNELEM
A gabonatermesztő egyiptomiak mézből és édes gyümölcsökből készített nyalánkságokkal tették változatosabbá étrendjüket, bár ez a fajta nasizás akkoriban csupán különleges alkalmak kiváltsága volt. Az első, keksznek minősíthető végtermék angol pékek nevéhez fűződik, akik a kisült kenyeret megédesítették, visszatették a kemencébe, hogy újra átsüljön: ez volt az első keksz (biscuit, azaz kétszersült).

Hazánkban az első kekszüzem 1880-ban Győrben alakult, ahol a valódi termelés viszont csak 1900-ban kezdődött meg. Az elmúlt századelőn gyártott kekszeket az első világháború alatt megugrott kereslet miatt cvibaknak (katonai kétszersültnek) nevezték. A magyar „keksz” szó az 1920-as, ’30-as években vált elterjedtté, az angol „cakes”, illetve a német „keks” szavakból eredeztetve

A statisztikák szerint 2008-ban több mint 23,8 milliárd forint értékben fogyasztottunk kekszeket, ostyákat és piskótákat, az egy főre jutó átlagfogyasztás hazánkban 4,8 kg, mely elmarad az Unió és egyes tagországok átlagától (Forrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége). Így mindössze csak kullogunk a legnagyobb kekszfogyasztók, Anglia (9,6 kg/fő), Dánia (9,58 kg/fő) és Portugália (9,3 kg/fő) mögött.

ÍGY KÉSZÜL A KEKSZ
A kekszgyártás során a receptúra szerint kimért alapanyagokat gyúrógépbe adagolják, majd a kész tésztát gyúrják. Ezt követően kerül a tészta a gyártósorra, ahol megfelelő vastagságúra kinyújtják és kiszúrják. A formázott tészta a sütőszalagon keresztül jut el az alagútkemencébe. A kisült terméket hűtik, ezt követően pedig csomagolják.

A hazai édességgyártás két fellegvárát a Detki Keksz Édesipari Kft. és a Győri keksz Édesipari Kft. jelenti. A közép-magyarországi székhelyű Detki Keksz immár 27 éve gyárt édesipari termékeket, elsősorban kekszeket és linzereket. Termékeik "Detki" márkanévvel kerülnek forgalomba, de gyártanak különböző áruházláncok számára úgynevezett sajátmárkás termékeket is. Csakúgy, mint az eredetileg 1900-tól termelő, számos közismert és közkedvelt márkát előállító Győri Keksz Kft.

A LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT
Az élelmiszeripari termékek érzékszervi bírálata során a külső (szín, állag, stb.) és a belső (íz, illat) jellemzők alapján a vizsgálatokat és a minősítést képzett munkatársak részvételével végzik. A vizsgálatban csakis egészséges, érzékszervi képességeikben időszakosan sem korlátozott személyek vehetnek részt. A minősítők egyértelműen megfogalmazott szabványok meghatározásai alapján, jól definiált szempontrendszert tartalmazó bírálati lap metodikáját követve dolgoznak.

 A mintákat páratlan számú -legkevesebb három, maximálisan tizenegy- bíráló kóstolja meg. A bírálók egy négyjegyű kóddal (kedvenc szám kiküszöbölése) ellátott, semleges (fehér) színű tálban kapják a tesztmintákat. Az úgynevezett bírálófülke alkalmazása a különféle zavaró hatások (pl. másik bíráló megjegyzése, nem megfelelő megvilágítási viszonyok) kiszűrése érdekében szükséges. A megfelelő ízérzékelés céljából, és az egymást követő minták vizsgálatánál egyébként nem kizárható úgynevezett illat- és ízemlékezés elkerülése érdekében fontos a vizsgált minták közti megfelelő időtartamú szünet beiktatása. Az érzékszervi bírálat alkalmával, az egymást követő minták minősítése során, az ízérzékelés visszaállítása érdekében más jellegű étel-ital fogyasztása célszerű: ez leggyakrabban trappista sajt, vizes zsemle, alma, szódavíz.

A bírálati szempontrendszerben szereplő pontszámokhoz szabvány által előírt súlyozófaktort rendelnek. Egy adott minta összpontszáma az egyes részpontszámok összegéből adódik.

TESZTEREDMÉNYEK
Áruházi körutunk során tizenkét áruházlánc teljes kínálatát vontuk teszt alá. A teszt alá vont 17 háztartási keksz mindegyike megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyv beltartalmi kritériumainak. A tizenhét, különböző márkájú háztartási keksz minőségi és mennyiségi paramétereit összefoglaló táblázatunk tartalmazza.

A beltartalmi vizsgálat adatai, továbbá a minősítés során elért összpontszám és a laboratóriumi minősítés, az ezen mutatók  alapján minőségi sorrendbe helyezett háztartási kekszek alatti sorok rubrikáiban láthatóak.

Ha egy adott terméket több áruház polcain is megtaláltuk, azt a fellelhető legalacsonyabb árral szerepeltettük. Az egy kilogrammra vetített egységár révén a különböző töltősúlyú termékek fogyasztói árai is jól összehasonlíthatóak. A táblázat legalsó sora a fogyasztói ár és a laboratóriumi teszteredmény (minősítés) hányadosát adó ár/érték-arányt tartalmazza: a legalacsonyabb érték a fogyasztók számára legkedvezőbb vételt jelzi.

Összességében megállapíthatjuk, hogy amennyiben kizárólag a minőségre vagyunk kíváncsiak, a Detki keksz által gyártott, a CBA áruházak sajátmárkás háztartási keksze viszi a prímet. Ebben az összevetésben a laboratórium vizsgálata alapján a sort a legszerényebb minőséggel az Aldi által forgalmazott Finest Bakery és a szlovák importból származó Sedita zárja. Ha a minőséget és a fogyasztói árat is magában foglaló ár/érték-arányt tekintjük, az előzőekben élen végző, itt ezüstérmes CBA-Detkit megelőzi az Auchan „Twist” elnevezésű háztartási keksze. Ugyanezen összevetésben magasan sereghajtó a már említett Sedita.

Jónéhány keksz csomagolásán nem találtunk tápérték-adatokat (energiatartalom, szárazanyag-tartalom, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom). Bár a fogyasztók egy része ezt nyilvánvalóan igényli, ezek feltüntetése ma még a gyártók és a forgalmazók kompetenciája.

Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, hogy ha egy gyártó több áruházlánc számára is értékesít egy adott élelmiszert - esetünkben a háztartási kekszet-, amik más-más márkanévvel és csomagolásban jelennek meg a polcokon, az eltérő külső és fogyasztói ár mögött vajon azonos minőség és beltartalmi érték húzódik-e meg. Magyarul: előfordulhat-e, hogy ugyanazt a terméket vásároljuk, csak más néven, más köntösben, és nem mellékesen más áron?

Nos, ezirányú kérdésünkre a Detki keksz Kft. elmondta, a sajátmárkás termékeiknél a partnerek elvárásainak megfelelő, ám mindössze kisebb, ízesítésbeli eltérések lehetnek, a termék egyéb minőségi mutatói állandóak.